Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Egyiptomi rabszolgaságkori leletek a British Múzeumban

Egy szalmából és sárból készül tégla, amelyet II. Ramszesz házának királyi pecsétje díszít, és számos más érdekes régészeti leletet sorol fel az a táblázat, amelyet Dr. John H. Taylor, a londoni British Múzeum Egyiptomi részlegének kurátora mutatott be.

sdasdsadx

A tégla a „II. Ramszesz háza” feliratú királyi pecséttel a lenti fotók egyikén  látható, azon 20 darab egyike, amelyeket a múzeum alagsori páncéltermeiben őriznek, és nem állítanak ki a nyilvánosság számára. A tégla a szénizotópos kormeghatározás alapján az izraeliták egyiptomi rabszolgaságának időszakából származik.

Dr. Taylor azt állítja, nem a zsidók építették a piramisokat, ahogy azt általában gondolják. A piramisok 100 évvel azután épültek, hogy az izraeliták elhagyták Egyiptomot. Városokat azonban építettek. A Tóra a 2Mózes 1:11-14-ben ezt írja: 

„És kineveztek föléje (a zsidó nép fölé) munkafelügyelőket, hogy terheikkel megterheljék; raktárvárosokat építettek a fáraónak, Pitómot és Ramszeszt… Megkeserítették életüket kemény munkával, habarccsal és téglákkal…”. 

A Biblia továbbá a 2Mózes 5:10-ben ezt írja

A nép munkafelügyelői és elöljárói kimentek, és így szóltak a néphez: ”Így szólt a fáraó: Nem adok nektek szalmát. Menjetek, és szedjetek magatoknak szalmát abból, amit találtok, de a munkátokat nem csökkentjük”. Az alábbi tégláról készült közeli képen látható a szalma és a pecsét, amelyen ez áll: „II. Ramszesz háza”.

Fentebb egy falfestmény látható, amelyen rabszolgák építenek egy egyiptomi épületet, és amelyen egy halom vályogtégla látható, hasonlóan a fenti táblázaton látható téglához. A falfestményt arra az időre datálják, amikor az izraeliták rabszolgaként éltek Egyiptomban. Dr. John H. Taylor az ókori egyiptomi temetkezési régiségek, amulettek és ékszerek kurátori felelőse. Ő látja el a tanszéki kölcsönzési program kurátori felügyeletét is. Ezeket a tárgyakat néha kölcsönadják külső múzeumoknak és szervezeteknek.

Dr. Taylor ezután megmutatott egy 12 láb hosszú vasból készült kígyóbotot, amelyet egy piramis sírkamrájában találtak. Az alább látható kobrafejű és hullámos bot a bizonyíték az egyiptomi mágusbotokra, amelyeket a Biblia a 2Mózes 7:11-12-ben említ

Egyiptom varázslói így cselekedtek varázsigéikkel. Mindegyik eldobta a botját, és azok kígyókká váltak, Áron botja pedig elnyelte az ő botjaikat”. A fenti első képen az egész kígyós bot az asztal elején látható. A bot hullámszerű, és ha a földre helyezik, és a mágus manipulálja, kígyószerű mozgás illúzióját keltheti. Az egyiptomi mágusok köztudottan illuzionisták voltak.

Az alábbi fonott kosár is az egyiptomi rabszolgaság idejére tehető. A Tórában is olvashatjuk, 2Móz 2: 3: 

„Nem tudta tovább elrejteni, ezért fogott egy fonott kosarat, bekente agyaggal és szurokkal; beletette a gyermeket (Mózest), és a folyó (Nílus) partján lévő nádasok közé tette.”

A British Múzeumba szervezett zártkörű túrán még egy 3500 éves maceszt is megtekinthettek a látogatók a maceszkészítő ujjlenyomataival, valamint a Megillát Eszterben említett Áhásvéros palotájából származó ezüst bortálakat.

Az aish.com cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle