Napi Talmud – Bava Batra 134: „Hillel legrosszabb diákja”
A Daf Yomi egy több évszázados gyakorlat, amelynek során a babiloni Talmud egyetlen oldalát tanuljuk meg minden nap, meghatározott időbeosztás szerint. Ilyen ütemben a ciklus befejezése 7,5 évet vesz igénybe. A My Jewish Learning úttörő célkitűzése, hogy a zsidó tanulás e globális projektjét széles közönség számára is elérhetővé tegye.
Ma a legújabb rész fordítását hoztuk el Önöknek:
Nem kétséges, hogy a Talmud szerint az egyik legnagyobb bölcs Hillel volt. Hogyan mérték a nagyságát? A tanítványai teljesítményei által:
A bölcsek azt tanították: Az idősebb Hillelnek 80 tanítványa volt. Közülük harminc olyan érdemes volt, hogy rajtuk nyugodjék az isteni jelenlét, mint Mózesen, a mi tanítónkon; harmincan olyan érdemesek voltak, hogy a nap megálljon értük, mint Jehosua bin Nunnak; és húszan köztes szinten voltak. A legnagyobb mind közül Yonatan ben Uzziel volt és a legkisebb Rabban Jochanan ben Zakkai.
Eszerint a beráita szerint Hillel legnagyobb tanítványai olyan csodákat érdemeltek, mint amilyeneket Mózes számára tették, míg a leggyengébb tanítványai olyan csodákat érdemeltek, mint amelyeket Mózes utódja, Jehosua számára tettek.
Egy klasszikus vicc kérdi: Hogyan nevezed azt, aki utolsóként végzett az orvosi egyetemen? Válasz: Orvos.
Talán a humor a legjobb módja annak, hogy értelmezzük a Talmud állítását, miszerint Hillel iskolájának leggyengébb tanítványa Rabbi Jochanan ben Zakkai volt, aki a Templom pusztulása után megmentette a rabbinikus zsidóságot. Nemcsak megmentette a zsidóságot, hanem példaértékű volt a „önéletrajza” is:
Azt mondták Rabban Jochanan ben Zakkairól, hogy nem hanyagolta el sem a Bibliát, sem a Misnát, sem a Talmudot, sem a halachákat, sem az aggadákat, sem a Tóra aprólékos részleteit, sem az írástudók részleteit, sem a kal vahomert, sem a szóbeli párhuzamokat, sem az évszakok kiszámítását, sem a gematriát, még a „mosók” példabeszédeit és a rókák példabeszédeit sem, sem a démonok beszélgetéseit, sem a pálmafák beszélgetéseit, sem az angyalok beszélgetéseit, sem a nagy, sem a kis dolgokat. A nagy dolgok az isteni szekér tervei, a kis dolgok Abaje és Rava vitái.
Rabbi Jochanan ben Zakkai nemcsak a rabbinikus irodalom kiterjedt anyagában és értelmezési módszereiben volt jártas, hanem a fejlett matematikában és tudományokban is, amelyek szükségesek voltak a naptár kiszámításához és a gematria megértéséhez. Ezen túlmenően különféle beszédmódokban volt szakértő, mint amilyen az angyalok és démonok beszélgetései voltak.
Mit jelent ezeknek a „nyelveknek” az ismerete? Rashbam azt magyarázza, hogy a „mosók példabeszédei” alatt a rabbik azt értették, hogy Rabbi Jochanan népszerű analógiákat használt a Tóra tanításához. (Rabbi Jochanan ben Zakkai képes volt úgy tanítani a Tórát, hogy az hétköznapi, gyakorlati szinten is befogadható legyen a köznép számára. – a ford.)
A „démonok beszélgetéseit” úgy értelmezi, hogy Rabbi Jochanan tudta, hogyan „utasítsa el őket, és a gyakorlati haszna az amulettek készítésében rejlik a gyógyítás érdekében.” De bár Rashbam arra összpontosít, hogy Rabbi Jochanan ben Zakkai hogyan használta ezeket a különféle beszédmódokat, hogy segítsen a közösségének, azt gondolom, ezeket a különböző beszédmódokat úgy is felfoghatjuk, mint a hallgatás lehetőségeit.
Ha Rabbi Jochanan ismerte a mosók példabeszédeit, ez azt jelentette, hogy kiment, beszélgetett a mosókkal, és tanult tőlük. Ahhoz, hogy ismerje a rókák példabeszédeit és a pálmafák beszédét, ki kellett mennie a természetbe, és valóban figyelnie és hallgatnia kellett mindent, ami körülötte zajlik.
Ahhoz, hogy megértse az angyalok és démonok beszélgetéseit, az isteni szekér földi megnyilvánulásait, és két olyan rabbi vitáját, akik 200 évvel a halála után éltek, érzékenynek kellett lennie arra, ami talán láthatatlan és túlmutat a normális emberi érzékeken.
Azt várhattuk volna a rabbiktól, hogy a Tórát tekintsék minden érdemes tudás forrásának, de nem ezt teszik.
A Talmud magyarázata Rabbi Jochanan ben Zakkai nagyságáról fontos emlékeztető a figyelem, a hallgatás és a tanulás erejére – nemcsak hagyományunk nagy szövegeiből tanulhatunk, hanem abból a teljes világból is, amelyben ezen tanításokat megéljük.
És, ahogyan Hillel (akivel kezdtük ezt a beszélgetést) emlékeztet minket: mindazt, amit tanultunk, adjuk tovább a következő generációnak.
A dáf IDE kattintva elérhető.
A My Jewish Learning írása alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla
