Jonathan Sacks rabbi a gyászról
A nagy Jonathan Sacks rabbi legszebb gondolatait közreadó sorozatunkban most egy olyan idézetet osztunk meg, amely a halállal és a gyásszal kapcsolatos.
„Két évbe telt, mire kihevertem édesapám – legyen áldott az emléke! – halálát. Ez csaknem húsz éve történt, és ma sem értem egészen, hogy miért tartott két évig. Apám nem hirtelen halt meg, és nem is fiatalon. Jócskán elmúlt nyolcvan éves. Utolsó éveiben öt műtéten esett át, melyek mindegyike egyre jobban felemésztette erejét. Ráadásul rabbiként rendszeresen temetek és vigasztalom a gyászolókat. Tudtam, hogy milyen a gyász… Ez a tudás mégsem segített. Nem mindig vagyunk uraink érzelmeinknek… Egzisztenciális fekete lyukat éreztem, ürességet a lényem legmélyén. Érzékeim eltompultak, képtelen voltam aludni vagy koncentrálni, úgy éreztem, az élet hatalmas távolságan zajlik, és én csak nézője vagyok egy homályos képnek. Ez az állapot végül elmúlt. De abban a két évben követtem el életem legsúlyosabb hibáit.”
A sorozat további részeit elolvashatják, ha az alábbi képre vagy a lenti címkék között Jonathan Sacks rabbi nevére kattintanak.
Forrás: Rabbisacks.org
