Izrael biztonsága a mi biztonságunk, és a mi létünk garanciája
„Ez nem csak
Izrael háborúja. Izrael jelenleg mindazokért az értékekért küzd, amelyeket a
nyugati kultúra, a nyugati felvilágosult világ képvisel. Ez a világosság és a
sötétség, a jó és a rossz harca” – fogalmazott Miri Regev, Izrael
közlekedési minisztere és a biztonsági tanács tagja, a II. Nemzetközi Izrael Melletti
Csúcson (International Pro-Israel Summit) kedden Budapesten.
A miniszterasszony kiemelte, fontosnak tartotta a részvételt annak ellenére is, hogy
országa háborúban áll. Beszélt arról, hogy
Magyarország az az európai ország, amely megértette az iszlám terrorizmus
veszélyét, hogy ez nem csupán politikai konfliktus, hanem a terror háborúja a
nyugati kultúra – a demokrácia, a vallásszabadság, az egyén szabadsága, a
szólásszabadság – ellen.
Miri Regev hangsúlyozta,
Izrael nem akar háborút, azt szeretné, hogy a területén mindenki békében
élhessen és gyakorolhassa a vallását, de ha valaki megpróbálja elpusztítani az
országot, annak egy olyan eltökélt ellenséggel kell szembenéznie, aki megvédi
magát.
„Izrael 2023.
október 7-e óta háborúban áll. A terroristák erőszakoltak, gyilkoltak, élve
égettek el embereket, fiatalokat raboltak el, akik nem akartak semmi mást, mint
a szabadságot ünnepelni. A háború kezdete óta eltelt időben Izrael 154 túszt
szabadított ki, ebből 117 embert élve sikerült hazajuttatni. Izrael
elkötelezett, hogy addig folytatja az erőfeszítéseket, amíg minden túsz haza
nem tér” – folytatta.
Hangsúlyozta, hogy
Magyarország segítségét is kéri ahhoz, hogy támogassa annak az európai ajánlásnak
megváltoztatását, amely nem javasolja a légitársaságoknak, hogy Izraelbe
indítsanak járatokat. Ez ügyben a WizzAir vezetőjével is egyeztett. Különösen
fontos lenne az ajánlás megváltoztatása most, amikor nagyon sok zsidó szeretne
visszatérni az ünnepekre Izraelbe.
A miniszter
megemlítette azt is, hogy véleménye szerint az antiszemitizmus új módja az
áldozathibáztatás, Izrael hibáztatása a háborúért. Mindezzel együtt Miri Regev
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nevében köszönetet mondott
Magyarországnak a folyamatos és feltétel nélküli támogatásért, megköszönte a
magyar kormánynak, hogy megtiltja a Hamászt támogató tüntetéseket. Külön köszönetet
mondott Prof. dr. Grósz Andornak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
elnökének és a magyar zsidóságnak a diaszpórában végzett munkájáért, illetve
Magyarország és Izrael kapcsolatának ápolásáért.
Bóka János, Európai
uniós ügyekért felelős miniszter beszédében kifejtette: „a közel-keleti
térség konfliktusai közvetlenül fenyegetik Európát is, ezért Izrael támogatása
befektetés saját biztonságunkba”.
Izrael
Magyarország stratégiai partnere, ez a partnerség pedig kölcsönös tiszteleten,
mély történelmi, kulturális és emberi kapcsolatokon, egyre szélesedő gazdasági
együttműködésen, közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapul – mutatott rá a
miniszter. Jó lenne, ha a kapcsolatok békés és stabil körülmények között
erősödhetnének tovább – tette hozzá.
Bóka János
kijelentette, a tavaly októberi „példátlan terrortámadás” után Izrael
most a „jogos önvédelemhez fűződő elidegeníthetetlen jogát gyakorolja”.
„Izraelnek és
népének jogában áll biztonságban élni saját hazájában, és ez a jog nem
korlátozható, és nem köthető feltételekhez, de ez a jog kikényszeríthető” – fogalmazott a
miniszter.
Bóka János úgy
vélekedett, azok, akik el akarják törölni Izraelt a föld színéről, az európai
zsidóságot is el akarják törölni. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy az
antiszemitizmus Európában nem a múlté, legyőzni pedig csak az élő európai zsidó
hagyomány folytonosságának megőrzésével lehet. Ha Európa hagyja eltörölni
évezredes zsidó örökségét, akkor Európa is elveszett – jelentette ki.
Bóka János szólt
arról is, hogy Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként is
feladatának tekinti az antiszemitizmus elleni küzdelmet, amely – mint mondta – az európai zsidó élet támogatásával és megismertetésével, valamint Európa zsidó
örökségének védelmével lehetséges hatékonyan.
Magyarországon a
zsidó élet és kultúra mély gyökerekkel rendelkezik, sokszínű, organikusan
fejlődik, a magyarság szerves része, és ezt az értéket szeretné Magyarország
példaként Európa elé állítani – hangsúlyozta a miniszter.
Szánthó Miklós, az
Alapjogokért Központ főigazgatója szintén hangsúlyozta, hogy „Magyarország
minden lehetséges nemzetközi fórumon kiáll Izrael mellett”.
Prof. dr. Grósz
Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: „Ne áltassuk
magunkat. Izrael ezekben a hónapokban a létéért küzd. Ez a tíz millió lakost
sem számláló ország körül van véve ellenséges érzelmek másfél milliárdos óceánjával.
Amelynek többsége elvakult hitbuzgó. Amelynek többsége, ha tehetné, letörölné
Izraelt a Föld térképéről és beletaszítaná a Földközi-tengerbe. Mindezt az
Izrael által számtalanszor nyújtott békejobb ellenére.”
„Mi Magyarországon
ebben az évben emlékezünk meg a Holokauszt 80. évfordulójáról. 1944 tavaszán és
nyarán közel félmillió embert deportáltak Auschwitzba, túlnyomó részüket
vidékről. Olyan embereket, akik magyar állampolgárok voltak, magyar
érzelmekkel. Összesen 6 millió európai zsidót gyilkoltak meg, mert akkor nem
volt egy olyan ország, amely befogadta őket. Izrael biztonsága a mi
biztonságunk, és a mi létünk garanciája” – hangsúlyozta a Mazsihisz elnöke.
„A zsidóság a
holnap este beköszöntő új zsinagógai évet, az 5785. esztendőt várja. Olyan
pillanat ez, amikor számot vetünk a múlttal, és felkészülünk a jövőre. Önvizsgálatot
végzünk elveink, meggyőződéseink, céljaink és cselekedeteink terén is.
Használjuk fel ezt az időszakot, és álljunk ki egymásért – zsidók és nem zsidók
egyaránt, hogy az elkövetkező évünk valóban jobb legyen. És álljunk ki
határozottan a létéért küzdő Izrael állam mellett is. Hozzon az új esztendő
békét és biztonságot mindannyiunk számára!” – zárta beszédét Prof. dr. Grósz
Andor.
