Az Európai Unió antiszemitizmus elleni munkacsoportja Budapesten

A Rumbach Zsinagógában
megrendezett eseményen a bizottság koordinátora, Katharina von
Schnurbein mellett számos külföldi felszólaló is szerepelt, magyar részről
pedig házigazdaként Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, és Szalay-Bobrovniczky
Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért
felelős helyettes államtitkára vett
részt. Bóka János, európai ügyekért felelős
miniszter videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket.  

Prof. dr. Grósz Andor köszöntő beszédében –
felidézve a magyarországi zsidóság kimagasló szellemi, művész teljesítményeit –
kitért a közös felelősség kérdésére is. A felerősödő antiszemita és Izrael
ellenes megnyilvánulások közepette, az Európai Uniónak bőven van tennivalója
ebben a körben, és szerinte a munkabizottság szerepe ezért is kiemelten fontos.
Hozzátette: „… Úgy vélem, nem túlzok, amikor állítom, hogy egész
civilizációnk fejlődése a tét. Az Önök erőfeszítésén is múlik, hogy sikerül-e
rávenni a társadalmakat, kötelezzék el magukat az antiszemitizmustól mentes
jövő mellett az EU-ban és azon kívül is. Hiszen, mint ahogyan azt Jonathan
Sachs rabbi is megfogalmazta, A
zsidókkal kezdődő gyűlölet soha nem ér véget a zsidókkal„ – mondta a Mazsihisz
elnöke.

A két nap alatt négy szekcióülésen foglalkoztak az
európai zsidósággal kapcsolatos kérdésekkel. Elsőként Katharina von
Schnurbein foglalta össze a jelenlegi helyzetet. Elhangzott, hogy míg a Soá
után rengeteg olyan intézkedés történt az európai államokban, amelyek a zsidók
életkörülményeit és főként biztonságát javították, addig az október 7-i, izraeli
civilek ellen elkövetett terrortámadás és az ezt követő háború drámaian rontott
a helyzeten. Ennek a budapesti ülésnek a többi között az volt a célja, hogy elemezze,
miként változott az antiszemitizmus, és milyen stratégiát képviseljen az EU
ebben a megváltozott helyzetben.

Jelzésértékű, hogy
éppen Magyarországon tartották meg ezt az eseményt. Ezzel
kapcsolatban Prof. dr. Grósz Andor elmondta, hogy egy Brüsszelben tartott korábbi
megbeszélésen maga vetette fel, hogy a Mazsihisz örömmel adna helyt Budapesten
a soron következő ülésnek.

Október 7-e után elsőként
az online felületeken nőtt meg robbanásszerűen az antiszemita tartalmak
mennyisége, a zsidók meggyilkolására és Izrael megsemmisítésére irányuló
felhívások száma, sőt, magának a terrorizmusnak a dicsőítése is állandó téma
lett. A második szekcióülésen ügyészek ismertették, miként lehet jogi úton
szembeszállni mindezekkel, hiszen számos bűnvádi eljárás indult már ilyen
esetek kapcsán. Tehát kezd kialakulni egy sikeres gyakorlat, amivel a gyűlöletet
felszító online tartalmak ellen fel lehet lépni.

A harmadik
szekcióban a zsidó élet támogatásáról volt szó. Az előadók ismertették azokat
az intézkedéseket, amelyeket elsősorban az egyetemeknek és a civil társadalmi
szervezeteknek ajánlanak, hogy visszaszorítsák az Izrael ellenes propagandát és
akciókat. Az előadók ismertették a zsidó élet támogatását segítő úgynevezett NOA
(Networks Overcoming Antisemitism) programot, amelyet azzal a céllal hoztak
létre, hogy az EU tagállamai ennek segítségével is hatékonyan tudjanak fellépni
e jelenségekkel szemben.

A negyedik
szekcióban a magyarországi zsidóságról volt szó. Elsősorban a rendszerváltás
utáni helyzetet elemezték a résztvevők, kitérve arra, hogy valóban reneszánszát
éli a zsidó kultúra és a hitélet is. A Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője, Ausztrics
Andrea, a MAROM Zsidó Kultúra projektjének vezetője, valamint Kenesei Marcell, a
Bálint Ház ügyvezető igazgatója részvételével megrendezett vitán többi között szó
esett arról is, hogy a fiatalabb zsidók már egyáltalán nem a holokauszt emléke
alapján keresik identitásukat. Az emlékezetnek is megvan a helye, de a zsidóság
ma már nem az elszenvedett sorsok, hanem a jelen és a jövő kihívásai alapján
tekint önmagára, keresi a helyét a világban.

Szeptember 25-én,
a záróünnepséget a Páva utcai Zsinagógában tartották. Erre Kardos Péter főrabbi
a tőle megszokott, megrendítően szép beszéddel készült, amit az árvízi helyzet
miatt itt, és nem a Duna-parton, a cipők mellett mondott el, Ebből idézünk. A teljes beszéd ide kattintva olvasható el. 

„….Nyolcvan évvel ezelőtt nem csak a Duna
hallgatott. De Isten is.

De mi nem!

Mi – a zsoltár szavaival – felemeltük
szemeinket a hegyek fölé, és vártuk az ígért segítséget.

Csak annyit kérdeztünk: ÉLI, ÉLI! LOMO
ÁZÁVTONI?

Istenem, istenem! Miért hagytál el
bennünket?

Akkor ezt kérdeztük.

Ma azt, hogy október 7-én miért
gyilkolhattak meg egyetlen napon ennyi zsidó embert.

Ezzel együtt semmissé tetted mindazt, amit
szüleink és nagyszüleink mondtak nekünk: Fiam! Ha bármi veszély fenyeget, ott
van Izrael, az egyetlen hely a világon, ahol biztonságban van a zsidó ember.

Hogy miért erről szólok most a Cipőknél?

Mert néhány hónappal ezelőtt izraeli
turisták cipőket helyeztek el ugyanezen a helyen. A nova fesztiválon
meggyilkolt fiatalok néhány pár cipőjét.

EMLÉKEZZÜNK!”

Katharina von
Schnurbein: Fontos megismerni az áldozatok vallomásait

Ami hiányzott a múltban, az az empátia kialakítása az áldozatokkal iránt. Gyakran jobban ismerjük a tettesek profiljait, mint az egyes áldozatok történeteit – fogalmazott honlapunknak Katharina von Schnurbein, az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelemért és a zsidó élet támogatásáért felelős munkacsoport koordinátora 

---

---