Mester Tamás: „Nem élhetünk gyászban”
Hamarosan
kezdődik a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) legnagyobb szabású művészeti
programsorozata, a 26. Zsidó Kulturális Fesztivál, amelynek sajtótájékoztatóját
csütörtökön tartották a budapesti Rumbach-zsinagógában. A rendezvényen elhangzott:
két és fél héttel a rendezvénysorozat előtt soha nem álltunk ilyen jól a
jegyeladások tekintetében.
– Két és
fél hét múlva, szeptember 8-án kezdődik meg a 26. Zsidó Kulturális Fesztivál,
amelynek a szervezők ezúttal a Több mint zene: a kultúrák találkozása mottót
adták. Ez pontosan kifejezi e fesztivál lényegét, hiszen a rendezvénysorozat
sikerének alapja a zsidó kultúra sokszínűségének bemutatása az európai és azon
belül a közép-kelet-európai kultúrák ötvözésével – mondta Borgula András, a
Gólem Színház alapító vezetője, a 26. Zsidó Kulturális Fesztivál
sajtótájékoztatójának moderátora. Felsorolta, hogy a produkcióknak olyan
szakrális helyszínek adnak otthont, mint a Dohány utcai zsinagóga, a Rumbach, a
Hegedűs Gyula utcai, a Frankel Leó utcai zsinagógák, a világi helyszínek közül
pedig a JDC Bálint Ház, valamint a Gólem Színház, amely (mint megtudhattuk a
rendezvényen sziporkázó formában lévő Borgulától) Magyarország egyetlen, így
tehát az ország legjobb zsidó színháza.
Borgula András
Kitért
arra is, hogy a fesztivál előadásainak kilencven százaléka egyedi, azaz erre az
alkalomra összeállított produkció, továbbá két előadásra (a Tompos
Kátya-emlékestre és Bősze Ádám műsorára) már elfogytak a jegyek, viszont olyan
nagy az érdeklődés irántuk, hogy ezt a két produkciót kétszer
láthatja-hallhatja a közönség. Ami pedig a szervezést illeti: Borgula azzal
dicsérte meg Deák Andreát, a fesztivál főszervezőjét, hogy a rendezvény
„édesanyjának” nevezte.
A rendezvény fényét a zsinagóga gyönyörű belső terén kívül – amelyről Kiss Henriett, az intézmény vezetője szólt néhány mondatot – emelte a Kuna testvérek, Szives Márton és Nógrádi Gergely főkántor zenei produkciója is. Ennek kiemelkedő mozzanata volt a Zsidó Állam „nem hivatalos” himnuszának, az Am Israel Chai című szerzeménynek az előadása.
A
sajtótájékoztatón Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke, a
Mazsihisz alelnöke így fogalmazott: nehéz zsinagógai esztendőt fogunk magunk
mögött hagyni, hiszen idén emlékezünk a holokauszt begyógyíthatatlan sebére, és
lassan egy éve történt az október hetediki terrortámadás.
Mester Tamás
– De nem
élhetünk gyászban – tette hozzá Mester, majd Hankiss Elemér szociológust idézve
azt mondta: „a kultúra nem luxus, hanem élet-halál kérdése. Az emberiség
elveszett volna, ha nem lett volna képes szimbólumok bonyolult rendszereivel
körbevenni és megvédeni önmagát”.
Dr. Kunos
Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója kifejtette: a 26. fesztiválból
legalább 8-nak a bemutatásán részt vett, így van rálátása arra, hogy két és fél
héttel a rendezvénysorozat előtt soha nem álltunk ilyen jól a jegyeladásokat
tekintetében, s ilyen csodálatos programmal még nem rukkoltunk elő.
Dr. Kunos Péter
–
Erősödik, izmosodik, egyre népszerűbb a fesztivál – mondta az igazgató, aki
megköszönte a művészeknek, hogy sikerült őket megnyerni a fesztivál számára, és
megköszönte az anyagi támogatók segítségét is. Mint megtudhattuk tőle: idén
jelentősebb összeget a Mazsök és Erzsébetváros önkormányzata adott a
programsorozatra.
Szólt a
megjelentekhez dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke is, aki felidézte, hogy már
a világháború előtt is milyen sokat adott a magyar zsidóság a magyar
kultúrának. Majd föltette a kérdést: mi az igazán fontos a zsidóságnak?
Dr. Grósz Andor
– Az
imáink, a család és a kultúránk – adta meg a választ. – Ez a három őrzött meg
bennünket a múltban jóban-rosszban és ezek fognak megőrizni bennünket magyar
zsidóként a jövőben is. Éppen ezért számomra a Mazsihisz elnökeként az egész év
egyik legfontosabb programsorozata a kulturális fesztivál, amely egyrészt
kitűnő alkalom a művészek magas színvonalú produkcióinak bemutatására,
ugyanakkor fontos az is, hogy általa demonstrálható kultúránk egyik alapvető
jellemzője: a nyitottság és befogadókészség.
A
Mazsihisz elnöke hozzáfűzte: ennek a nyitottságnak az eredménye az a hatalmas
és gazdag kulturális kincs, amit a magyar zsidóság az évszázadok során
felhalmozott, és ami tükrözi a több évezredes zsidó műveltség és a többi
kultúra kölcsönhatásait.
A köszöntő
szavak után a sajtótájékoztatón megjelent művészek, alkotók ismertették pár
mondatban, hogy milyen produkcióval készülnek a szeptember 8-án kezdődő 26.
Zsidó Kulturális Fesztiválra.
Fotók: Oláh Attila
