Olimpia: Garay János, aki művészi szintre emelte a vívást
Olimpiai sorozatunk harmadik részében Garay János (1889-1945) kétszeres olimpikon kardvívónkra emlékezünk, aki 1924-től 1930-ig tartó pályafutása során kiemelkedett a sportágban. Ő volt az első magyar Európa-bajnok vívó. Az ötkarikás játékokon ezüst- és bronzérmet is szerzett, a magyar kardválogatott meghatározó tagjaként és egyéniben is dobogóra állhatott.
Garay János (Garai János) 1889-ben született Budapesten. Huszonöt évesen betársult édesapja huszonöt éve működő orvosiműszer- és kötszergyártó vállalkozásába. született, orvosi műszerkereskedőként dolgozott, majd külkereskedelmi tisztviselő lett. A Nemzeti Vívó Club (NAC) színeiben kezdett versenyszerűen vívni, majd a magyar bajnokság megnyerésével, 1923-ban tört be a hazai élvonalba.
1924-ben részt vett a párizsi olimpián, ahol a kardcsapattal ezüstérmes, egyéniben bronzérmes lett. 1930-ig volt tagja a magyar válogatottnak. Alapítója és versenyedzője lett a Tisza István Vívó Clubnak.
Az 1928-as amszterdami olimpián tagja volt a bajnoki címet szerzett a kardcsapatnak (Garay János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Rády József, Tersztyánszky Ödön. 1925-ben és 1930-ban egyéniben nyert egy-egy Európa-banoki címet, és ezzel ő vált a magyar kardvívás első Európa-bajnokává.
Garay vívótudása a sport élmezőnyében is megmutatkozott, ahol hazája büszkeségévé vált ügyességének és elhivatottságának köszönhetően.
Művészi szintre emelte a vívást, úgy forgatta kardját, ahogy arról a szakértők és a nézők is álmodtak. Bay Béla 1967-ben megjelent könyvében is megemlékezik róla: „Garaynak olyan csodálatos művészi pengevezetése volt, hogy állítólag ebbe szeretett bele a felesége”.
Garay több nyelven is folyékonyan beszélt, a későbbiekben a Külkereskedelmi Hivatalban vezető beosztásban dolgozott.
Élete azonban tragikus fordulatot vett a második világháború alatt. A német megszállást követő napon hivatalában letartóztatták, majd Magyarország egykori büszkeségét egy 1944. május eleji transzporttal Mauthausenbe deportálták. A holokauszt borzalmainak áldozataként, néhány nappal a tábor felszabadítása előtt halt meg. Forrás: Olimpia.hu
Zucker-Kertész Lilla
Fotó: Az 1928-ban Amszterdamban aranyérmet nyert magyar csapat, Garay János jobbról a második
