Holokauszt 80 emlékév: Konferencia Szegeden
A magyar holokauszt 80 év távlatából címmel tart kétnapos konferenciát a Magyar Történelmi Társulat Szegedi és Dél-alföldi Csoportja és a Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Politológiai Tanszéke a jogi kar aulájában. A konferencia során kilenc szekcióban összesen harminc előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. Az eseményen már ismert, neves, valamint fiatal hazai és határon túli tudósok számolnak be legfrissebb kutatási eredményeikről.
A Magyar Történelmi Társulat Szegedi és Dél-alföldi Csoportja és az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai tanszéke által megszervezett tudományos konferencia a Jogfosztás–deportálás–emlékezés alcímet kapta. A csütörtökön és pénteken megrendezett esemény a jogi kar aulájában kapott helyet.
A konferencia bevezető gondolatait Berend T. Iván köszöntője alapozta meg. A 94 éves holokauszt túlélő szavait Csunderlik Péter olvasta fel. Úgy fogalmazott, történészként nem foglalkozott a holokauszttal, sokkal inkább az ahhoz vezető folyamatokkal, az élet azonban mégis holokauszt szakértővé tette.
Tizennégy éves kamaszként miután a Wehrmachtnak végzett rabszolgamunka után több magyar börtönt is megjárt, Dachauba deportálták. A náci összeomlás előtt néhány nappal az SS megkezdte foglyai kiirtását, a közeli hegyekbe vitték, de sikerült megszöknie.
Karsai László, az SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszék professzor emeritusa a konferenciát megnyitó előadásában kifejtette, a holokauszt egyedi, minden más népirtástól különböző. Soha korábban nem fordult elő, hogy egy állam vezetői alapvetően vallási kritériumok alapján kijelölt embercsoport valamennyi tagjának kiirtását célul tűzték volna ki.
A holokausztnak nem volt katonai, gazdasági, vallási oka. Nem a meggyilkoltak száma teszi különlegessé, a gázkamrákban öltek meg nem zsidókat is. A hatmillió zsidó áldozat kevesebb mint a felét gyilkolták meg a haláltáborokban – közölte a történész.
A zsidók sorsát nem az döntötte el, hogy az első világháború vagy az 1938 előtt melyik országban volt erősebb az antiszemitizmus – hangsúlyozta a kutató.
A náci Németországban nagyon sokan megértették, ha a zsidókérdésben úgy cselekszenek, mintha maga a Führer adott volna utasítást, az előmozdítja karrierjüket. A Németország kegyeiért folyó tülekedésben a szövetséges országok számára fontos kérdés volt, hogyan bánnak a saját zsidóságukkal – szögezte le Karsai László.
Ami közös Magyarországon és a környező országokban az az, hogy az átlagemberek többsége és a jobboldali politikusok szeretik saját népüket a náci megszállók tehetetlen áldozataként látni. A felelősséget pedig Magyarországon több mint 550 ezer, Romániában 287 ezer, Szlovákiában csaknem 80 ezer, Horvátországban 30 ezer, Szerbiában 14,5 ezer zsidó halálért főleg, elsősorban vagy kizárólag a náci megszállókra hárítják – hangsúlyozta a professzor.
A kétnapos konferencián történészek, jogtörténészek, jogászok, politológusok kilenc szekcióban, mintegy harminc előadáson mutatják be a holokauszthoz vezető folyamatokat, a vészkorszak eseményeit, valamint emlékezetét. A konferenciához kapcsolódva a Szegedi Tudományegyetem a tanácskozásnak helyet adó jogtudományi karán egy kiállítást is rendeztek, amely a szefárd zsidó származású Landesberg család építette, Magyar Ede tervezte szecessziós palota történetét mutatja be. (Az MTI beszámolója alapján)
Címlapfotó: Szűcs Dániel / Szegeder
