Debrecenben közteret neveztek el Krausz Vilmos főrabbiról
A Pásti utcai zsinagóga előtti tér e hétvégétől Krausz Vilmos (1853-1921) főrabbi nevét viseli, a közterület új, ünnepélyes elnevezése a május 9-12 között megrendezett Zsidó Kulturális Napok, III. Debreceni Zsidó Utcafesztivál, valamint a Debrecen és határon túli testvérhitközségeinek XXV. Nemzetközi Konferenciája keretében történt. Jelen volt a főrabbi dédunokája is.
Akárcsak pár éve a Jeruzsálem park elnevezése volt Budapesten, ugyanilyen fontos és szimbolikus tettnek tekinthető, hogy Debrecenben a Pásti utcai ortodox zsinagóga előtti teret Krausz Vilmos főrabbiról (héber nevén Benjamin Zeev) nevezték el.
A köztérnévtábla leleplezése
Az 1853-ban született rabbi a tatai, a tabi és a pozsonyi jesivában tanult, Pozsonyban – ahol a rabbidiplomáját megkapta – Chatam Szofér tanítványa volt. Szászrégenbe került helyettes rabbinak, majd Kiskunhalas rabbija lett, innen hívták meg 1891-ben Debrecenbe, ahol feleségével, Pollák Bertával nagy tiszteletet vívtak ki maguknak. A főrabbi az 1921-ben bekövetkezett haláláig szolgálta a debreceni közösséget.
A debreceni zsidók száz éve című, Gonda Moshe Élijáhu (Gonda László) által írt kötetben olvasható ismertetés szerint Krausz Vilmos harminc éven át szolgálta a debreceni status quo hitközséget, ez a korszak a debreceni zsidóság fénykora volt.
Horovitz Tamás, a helyi hitközség elnöke (középen) az ünnepség vendégeivel
A Krausz Vilmos tér avatásán jelen volt a főrabbi dédunokája, aki már Izraelben született, ennek ellenére tisztán ki tudta fejezni magát magyarul. A résztvevők megtudhatták tőle, hogy a család kiterjedt rokonságába tartozott Albert Einstein, és rokonuk Beni Gantz izraeli politikus.A debreceni vasútállomáson, a helyi sajtó jelentése szerint: „nemcsak a hitközség apraja-nagyja, hanem a város színe-java is megjelent”.
A főrabbi megérkezése Debrecenbe
A peronra lépő főrabbit viharos éljenzés fogadta és dr. Kemény Mór rövid üdvözlő beszédére a főrabbi „talpraesett magyar válaszában mondott köszönetet a szíves fogadtatásért”.
A díszmenet ezután hosszú kocsisorban a Szt. Anna utcai templom felé indult, mely már zsúfolásig telve volt a hívektől és a város és a hatóságok képviseletében megjelentektől. A templom falai még nem láttak ilyen közönséget, mint a megjelent ünneplő tömeg. Csak nehezen tudott a főrabbi előrehaladni helyéhez a lelkes embertömeg közepette.
A templomban a debreceni zsidók veteránja, dr. Popper Alajos mondott terjedelmes üdvözlő beszédet, melynek mottója az volt, hogy az új főrabbi vegye át az új otthont és minden tettét a hite és hazafias törekvés vezesse. Krausz főrabbi „lendületes válaszbeszédében hangsúlyozta, hogy hazafias és kulturális szellemben cselekedni egyértelmű a zsidó papihivatás feladatával”.
Ezután a közönség elmondta a mincha imát és ennek végeztével tartotta meg az új főrabbi avatóbeszédét. A szónoklatról a helyi sajtó lelkesedéssel írt. Azt a Debreceni Ellenőr részletesen ismertette: „Ez egy valódi szónoklat, magyar szónoklat volt ez, a modern ékesszólás és tudás köntösében”. (Forrás: A debreceni zsidók száz éve)
