A G7 és az EU további szankciókat fontolgat Iránnal szemben
– A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az Európai Unió (EU), partnereinkkel szoros együttműködésben további szankciókat fontolgat Iránnal szemben, a büntetőintézkedések az ország drón- és rakétaprogramjait érintenék – jelentette be ma Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport, valamint az Európai Unió révételével videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülést követően Ursula von der Leyen videóüzenetében példátlannak nevezte, hogy Irán közvetlen támadást indított Izrael ellen.
„Mi, a G7 vezetői a támadást a leghatározottabban elítéltük ma. Kifejezzük szolidaritásunkat és támogatásunkat Izrael népével, és megerősítjük rendíthetetlen elkötelezettségünket az ország biztonsága mellett” – fogalmazott.
Az uniós bizottság elnöke kijelentette: Irán lépései ellenőrizhetetlen regionális eszkalációt idézhetnek elő, amit – szavai szerint – „el kell kerülni”. „Továbbra is dolgozunk a helyzet stabilizálásán” – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint a G7 országok felszólították Iránt, hogy teljesen hagyjon fel a támadásokkal. Minden félnek teljes fokú önmérsékletet kell tanúsítania – szögezte le.
Elmondta, a G7-csoport és az EU egyetértenek abban, hogy a lehető leghamarabb véget kell vetni a gázai válságnak. Ennek magában kell foglalnia az azonnali tűzszünetet és a Hamász iszlamista terrorszervezet által elfogott összes túsz azonnali szabadon bocsátását, továbbá a humanitárius segítségnyújtás fokozását a rászoruló palesztinok számára – tette hozzá videóüzenetében az uniós bizottság elnöke.
A tanácskozást követően közösségi oldalán közzétett üzenetében Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kijelentette: az EU és partnerei továbbra is minden erőfeszítést meg fognak tenni a helyzet elmérgesedésének elkerülésére. A gázai válság mielőbbi lezárása, nevezetesen az azonnali tűzszünet változást fog jelenteni – húzta alá.
Michel bejelentette továbbá: a közel-keleti konfliktus, ezen belül Libanon helyzete felkerül az Európai Tanács jövő heti, szerdán és csütörtökön tervezett ülésének napirendjére.
Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő üzenetében közölte: az Izrael elleni iráni támadást követően keddre összehívta az EU külügyminisztereinek rendkívüli ülését. A videókapcsolaton keresztül tervezett tanácsülés célja, hogy az EU hozzájáruljon a térségben kialakult helyzet lecsillapításához és a biztonsághoz – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A francia külügyminiszter bekérette a párizsi iráni nagykövetet
Bekérette hivatalába Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Irán párizsi nagykövetét, hogy „a határozottság üzenetét adja át” az Izrael ellen vasárnapra virradóra elkövetett iráni rakéta- és dróntámadást követően. Arra kértem a külügyminisztérium szerveit, hogy holnapra hívják be a franciaországi iráni nagykövetet azért, hogy „a határozottság üzenetét adjam át” – mondta a francia diplomácia vezetője vasárnap este a France2 francia közszolgálati televízió híradójában.
„Nem szabad felcserélni a felelősséget” – hangsúlyozta. „Az irániak támadták meg Izraelt (…) 1979 óta Irán az Izrael elleni gyűlöletét tette a diplomáciája középpontjába” – tette hozzá.
Teherán korábban bejelentette, hogy bekérette az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nagykövetét, hogy tiltakozzon „az ezen országok egyes tisztviselői Iránnak a cionista rezsim országunk állampolgárai és érdekei ellen irányuló sorozatos akcióira adott válaszát illető felelőtlen álláspontja ellen” – idézte az AFP hírügynökség az a IRNA iráni állami hírügynökségben megjelent teheráni közleményt.
Irán vasárnapra virradóra rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában. A médiában megjelent értesülések szerint az iráni hadsereg 185 drónt, 36 manőverező robotrepülőgépet és 110 föld-föld rakétát indított, ezek túlnyomó többségét az izraeli védelmi erő még az ország légterén kívül lelőtte.
A csapás elhárításában az amerikai és a brit hadsereg mellett Franciaország is részt vett azért, hogy megvédje a térségben, Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben és Irakban lévő francia támaszpontokat – mondta a francia külügyminiszter.
„Felelősséget vállaltunk, mert a regionális biztonság szereplői vagyunk” – fogalmazott Stéphane Séjourné. „Az iráni támadás nemcsak Izraelt célozta, hanem aláásta erőink biztonságát és megsértette arab partnereink légterét” – tette hozzá, a katonai feszültség csökkenését szorgalmazva a régióban.
(MTI)
Illusztráció: egy iráni drón indítása 2023-ban. Fotó: Reuters via Jerusalem Post
