Ritka régészeti lelet került elő Jeruzsálemben
„Ez a lelet annyira klassz, hogy hozzá sem merünk érni” – szabad fordításban így adható vissza, amit az Izraeli Régészeti Hatóság írt annak kapcsán, hogy a héber Menahem név olvasható egy agyagkorsó fülébe vésve. Hogy ez miért nagy szenzáció? Mert a korsó az Első Szentély időszakának végéről származik, azaz a lelet több mint 2500 éves, ráadásul ilyen jellegű töredékekre korábban Egyiptomban bukkantak.
A jeruzsálemi Ras el-‘Amud nevű városnegyedben folytatott régészeti feltárás során a szakemberek rábukkantak egy ősrégi agyagkorsó darabjára, amelyen a Menahem név olvasható.
Fotó: Mariana Salzberger – Izraeli Régészeti Hatóság
A mostani városnegyed már az ókorban is lakott terület volt: ennek a nyomai előkerültek a középső-kánaáni időszakból (időszámítás előtt kb. 2200–1900) és az Első Templom időszakának végéről (i. e. 8-7. század). A régészek az utóbbi korszakból származó leletek között bukkantak rá az említett agyakorsóra, amelyről Ron Beeri régész, az Izraeli Régészeti Hatóság egyik szakigazgatója azt mondta: a Menahem nevet vélhetően részvétnyilvánítás céljából vésték az edényre, így annak az lehet a jelentése, hogy Menahemnek. Korábban ilyen jellegű edénymaradványokat Egyiptomban találtak, most ez az első alkalom, hogy ilyen lelet Jeruzsálemben is előkerült.
A Menahem név ismert különböző régi pecsétekről, és a Tanach szerint ezt a nevet viselte egy király is, aki tíz évig uralkodott a mai Izrael északi részén lévő királyságban, amelynek ő volt az egyik utolsó királya. Asszír szövegekben is felbukkan Menahem neve: azokban „Menahem, a szamariai” néven említik a királyt, aki adót fizetett az asszír uralkodónak.
Forrás: a régészeti hatóságFacebook-bejegyzése
