Diplomaterv készült az üresen álló zuglói zsinagóga új funkciós helyreállításáról
Kuklis Tibor építészhallgató diplomaterve a Budapest 14. kerületében található, Jávorka Ádám utcai egykori zsinagóga épületének revitalizációjával foglalkozik. Munkájából kiderül, hogy az évek óta üresen álló épület a meglévő szerkezetek gondos felújításával és átgondolt bővítésével ismét a városi élet részét képezhetné.
– Vízióm szerint az egykori imaház egy kisléptékű, de már világi középületként születne újjá. Tervemben a hozzáépítés sem tömegképzésében, sem homlokzati megjelenésében sem konkurál a meglévő volt imaházzal, sőt! Mind felszíni, mind a pinceszinti bővítések is a régi és új egységét kívánják szolgálni. Funkcionálisan pedig igyekeztem továbbvinni a synagoga szellemiségét, még ha a szakrális háttér meg is szűnt mára – írja az Egykori zsidó imaház revitalizációja című diplomatervét bemutató cikkben Kuklis Tibor az Építészfórumon.
Az épület története
Mint felidézi: az épület építtetője és első tulajdonosa Csávolszky Lajos újságíró, dualizmus kori politikus, nagybirtokos és ingatlanmogul. A ház építése az 1870-es évekre tehető, akkor még a tulajdonos külvárosi nyaralójaként szolgált. Az épület a kor divatjának megfelelő oldalrizalitos kialakításban készült a Jávorka utcára merőlegesen, H alaprajzi kialakítással, de villakori belső elrendezése az épületnek nem ismert.
Csávolszky halála után 1912-ben az épületet az Izraelita Hitközség vette meg. Ettől kezdve a ház egy kisebb zsinagógaként működött és a ma ismert premodern és keleties homlokzati díszítmények (habarcsba mártott kavicsos lábazat, csúcsíves vakárkádok, sztalaktitos fejezetű oszlopok stb.) feltehetőleg ekkor kerültek rá, illetve ekkora épült egy félkörös apszis is a templomhoz, mely a II. világháborúban megrongálódott. 1936-ra (az egyetlen fennmaradt tervanyag az épületről az azévi átalakításokat taglalja) duplatornácos „H” alaprajz egy „U”-ra redukálódott. Mindezt indokolhatta a funkcióváltás (többirányú megközelítés a férfi és női templomrészbe) illetve, hogy Csávolszky halálával eredeti telekméret töredékére csökkent.
Budapest II. világháborús ostromakor az épület jelentősen megrongálódott. A háború után a középső szárny és a Bosnyák tér felöli oldalszárny elbontásra került. A szocializmus alatt a maradvány tovább működött, mint imaház. A rendszerváltás után a Habonim dror ifjúsági szervezet használta a házat, 2008 óta viszont üresen áll az épület.
Homlokzatokon a mai torzó délnyugati falán lévő keleties-romantizáló díszek és az északkeleti klasszicista villakori timpanon őrződött meg. A beltérben az egykori tóraszekrény helye és a Tízparancsolat is átvészelte a történelem viharait.
A zsinagóga revitalizációjának terve
Kuklis Tibor így fogalmaz: zsinagóga-revitalizációk során jó kiindulás, amikor egy egykori állapotot sejtet az átalakítás. Ez történhet tájépítészeti, építészeti eszközökkel, illetve belsőépítészeti átalakításokkal a zsidó jelképek absztrahálásáva. Tervemben igyekeztem élni ezekekel az eszközökkel, kerülve a túlfilologizálást, vagy az erőltetett visszaépítést.
A meglévő értéktelen toldalékok elbontása és a volt imaház felújítása mellett egy modern megfogalmazású, U-alakú, félnyeregtetős kiegészítés is épül a telken, lekövetve az 1936-os rasztereket. Így az egykori középső traktusban egy átrium alakul ki. A meglévő dongaboltozott pince egy vele együttdolgozó vasbeton dobozzal bővül. A pince legnagyobb helyisége felülvilágítói révén egy nappali földalatti kiállítóhelyként is tud működni, nemcsak kibérelhető esti közösségi térként.
Tevei szerint az új épületrészek teherhordó fala üreges kerámiafalazóblokk, amely kívül textúrált vakolatot kapna, belül a téglakiosztást láttató festést és glettelést(ezzel is megkülönböztetve a régi vegyes falazatot az újtól). Az új tető szerkezete GLT gerendákból áll. Mivel a ház szorosan körbeépült, nincs mi fele nyitni a külső homlokzatokat. Az átrium négy kör alaprajzú asztalai a belső udvar alatti többfunkciós helyiség felülvilágítóiként is működnek. Kívül fa-alu kompozit ablakos nyílások dominálnak, az átriumban parapet nélküli üvegezés és bordás függönyfal épül.
Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék.
Tervező: Kuklis Tibor.
Építész konzulens: Pazár Béla.
A teljes szöveget és a fotókat az Építészfórumon, ide kattintva találják.
