Szégyenletes évforduló: ma 140 éve alakult meg az Országos Antiszemita Párt
A magyar közélet első hírhedt antiszemitái – név szerint Istóczy Győző, Ónody Géza, Simonyi Iván és Széll György – éppen 140 éve, 1883. október 6-án alapították meg az Országos Antiszemita Pártot. A tiszaeszlári vérvádper hatására létrejött szégyenletes párt az 1884-es választásokon 17, az 1887-es választásokon pedig 11 képviselőt juttatott az országgyűlésbe, de szerencsére nem sokáig létezett: 1892-ben feloszlott.
Az Arcanum Digitális Tudománytárban elérhető Ellenzék című újság az 1883. október 10-i számában adott hírt Istóczy Győző és hívei pártkörének megalakulásáról. A lap ezt írta:
„Az antisemita párt már az országgyűlésen is megalakult. Azok, kik a képviselőház tagjai közül úgynevezett antisemiták, a múlt héten »antisemita pártkör« név alatt klubbot alakítottak. A párt és a kör ügyeinek vezetésével s az elnöki teendők vitelével egyelőre Istóczy Győző, Ónody Géza, Simonyi Iván és Széll György képviselőkből álló négy tagú bizottság bízatott meg. A kör házszabályai a fennálló országgyűlési pártkörök házszabályainak alapján állapíttatnak meg. Ezeknek egyik pontja, szintén a többi országgyűlési pártkörök példájára, kimondja, hogy a kör rendkívüli tagjaiul nem-képviselők is felvétetnek.
Az antiszemita párt és kör pártszövetkezeti (koalicionális) alapon jött létre, a tagoknak a zsidókérdésen s ezzel összefüggő kérdéseken kívül álló egyéb politikai nevezetesen közjogi kérdésekben teljesen szabad kéz hagyatván.
A pártprogramm legközelebb közzé fog tétetni.
Ki hitte volna, hogy Tisza Kálmán áldásos kormányzásának 9-dik esztendejében annyira menjenek a dolgok, hogy ilyen csodabogár párt is alakulhasson!”
Pozitívum, hogy a kor jelesebb elméi ellenezték a párt megalakulását, fölszólott Istóczyék mozgalma ellen például Tisza Kálmán miniszterelnök, Eötvös Károly, a tiszaeszlári vérvádper ártatlanul meghurcolt vádlottjainak védője, és maga Kossuth Lajos is. Az antiszemita mozgalom egyik támogatóját, Verhovay Gyulát, a Függetlenség című lap szerkesztőjét már az antiszemita párt megalakulása előtt pár hónappal kizárta sorai közül a Függetlenségi Párt.
Sajnos Istóczyék pártalakítása nem volt hatástalan. A Budapesti Hírlap 1883. január 14-i számában már „Antiszemita mulatság”-ról is olvashatunk.
„Antiszemita táncvigalmat rendez e hó 21-én a kecskeméti magyar védegylet, e napon tartandó ünnepélyes nagygyűlése alkalmából. A szétküldött meghívókon vastag betükkel van kinyomtatva, hogy a táncvigalomban csak keresztények vehetnek részt. A táncrendben Istóczy és Verhovay csárdások is szerepelnek. Az ünnepélyen a meghívó szerint több országgyűlési képviselő és fővárosi hírlapíró részt fog venni.”
Tisza Kálmán és a szabadelvű Egyetértés című lap erélyesen fellépett az antiszemitizmus, s maga Verhovay Gyula ellen, aki az említett Függetlenség című lapjában széles teret adott az embertelen eszméknek. Erről az Egyetértés 1884 januárjában ezt írta:
„Óh, az antiszemitizmus szövetségével bizonyosan nem jutunk jó kormányhoz, a meghódolás a demagógia hatalmai előtt legföllebb oda juttathat, hogy borzasztó megpróbáltatások után a nemzet minden szabadságával kellene megvásárolnunk a szolgák nyugalmát”.
