A hét műtárgya: vissza a zsidósághoz – székely szombatos imakönyvek
Akár van köze az első, még zsidó keresztényekhez a „minim” áldásának, akár nincs, mindenképpen érdekesek a bonyolult történelmi ingamozgások zsidóság és kereszténység között – olvasható a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár aktuális magazinjának: A hét műtárgya rovatában.
A reformáció sodrában, a Biblia nemzeti nyelvekre fordításának idején, amikor modernkori újdonságként, a modernitás kezdetén, fontossá vált, hogy értsük, amiben hiszünk és azonosuljunk vele, némelyek elkezdték komolyan venni a Szentírás szövegét a Sola Scriptura elve alapján – egyedül az Írás az egyháztörténeti hagyomány nélkül, vissza az eredethez, a Bibliához.
A székely szombatosság ebből a vágyból született, ők tényleg visszatértek a héber Bibliához és végül sokan be is tértek a zsidóságba. A huszadik század nagy részben elpusztította, kisebb részben szétszórta ezt a közösséget is, az ő külön „Jeruzsálemüket”, Bözödújfalut elpusztította, elárasztotta Nicolae Ceausescu rémuralma, nem sok nyoma maradt a földön a székely zsidózóknak, szombatosoknak, Kovács András és Szávai Géza irodalmi emlékművein kívül még például imakönyveik a mi gyűjteményünkben, amelyek a második világháború után kerültek hozzánk. Egy darab erdélyi, székelyföldi, szó szerint elsüllyedt magyar történelem.
