A Kelet és a Földközi-tenger hangjai a Zsidó Kulturális Fesztiválon
Az
idei Zsidó Kulturális Fesztiválra Izraelből és Spanyolországból is érkeznek
előadók, akik részint a Közel-Kelet zenei kincseiből, részint pedig a
Földközi-tenger partvidékén született szefárd zenekultúrából hoznak ízelítőt.
Itt lesz velünk Lala Tamar az izraeli popdíva, tapsolhatunk a haszid
misztikumot kortárs dzsessz zenével ötvöző, ugyancsak izraeli Nigun
kvartettnek, s föllép Budapesten „a Földközi-tenger hangjaként” aposztrofált
Mara Aranda, a szefárd zene spanyol sztárja.
Keletről
Keletre: ez lehetne a mottója annak a blokknak, amely az idei Zsidó Kulturális
Fesztivál külföldi fellépőit mutatja be kissé részletesebben, elvégre
Kelet-Európában vagyunk, a művészek pedig részint a Közel-Keletről érkeznek,
részint pedig a Földközi-tenger partvidékén született, ugyancsak keleties
hangzást képviselő szefáard zenekultúrát hozzák magukkal.
Keleti
popdíva Izraelből: Lala Tamar végre Budapesten!
A
Magyar Zene Házában láthatják és hallhatják majd popzene új keleti díváját, az
Izraelből érkező LALA Tamart, aki szeptember 5-én, hétfő este fél 8-kor ad
koncertet. Az észak-afrikai zsidó
örökségét különleges, modern módon feldolgozó és megélő Lala Tamar sugárzó
nőiességével és karakteres orgánumával hitelesen jeleníti meg a marokkói
spanyol zsidó zenei kultúrát. Budapesti koncertjén a ladino dallamokat a
hip-hopra jellemző, XXI. századi ritmusokkal alakítja át vérpezsdítően ütős
popdalokká. De nemcsak a zenéje különleges, ő maga is sokszínű személyiség:
Galileában született és nevelkedett, ám a szülei Marokkóból és Brazíliából
származnak, így Lalát – a közel-keleti zenén kívül – gyermekkorától fogva érték
észak-afrikai és brazil zenei hatások is, így identitása és művészete a latin
és arab, a zsidó és muszlim kultúrában gyökerezik. Szinte az egész világot
bejárta már, fellépett Izraeltől kezdve Marokkón, Portugálián és Hollandián át
egészen Indiáig és az Egyesült Államokig. Most végre Budapesten üdvözölhetjük a
Zsidó Kulturális Fesztivál jóvoltából!
Haszid
misztikum és kortárs dzsessz: ez a Nigun kvartett!
A
Rumbach zsinagógában a haszid misztikum és a kortárs dzsessz mesteri
találkozásának lehetünk fültanúi az izraeli Nigun kvartett koncertjén
szeptember 6-án, kedden este 7 órától. Ez az együttes a kortárs zsidó-izraeli
zenét ötvözi haszid dallamokkal, így teremtve szinte új zenei műfajt a
különböző zenei tradíciók elegyítésével. Maga a Nigun elnevezés a régi kelet
európai haszid közösségek misztikus melódiáira utal, amelyek révén egész
nemzedékek élték meg a spirituális emelkedettség, az extatikus öröm és belső
béke egységének lelki élményét. Ezen a koncerten remélhetőleg a zsidó fesztivál
közönségét is magával ragadja majd a kortárs dzsesszre hangszerelt titokzatos,
rejtélyes zenei hagyomány.
Gyere,
Mara Aranda, és zúgj, mint a Földközi-tenger!
Ugyancsak
a Rumbach ad otthont egy estére Mara Arandának, a szefárd zene spanyol
sztárjának szeptember 11-én, vasárnap este 7-től, hogy élőben meghallgassuk,
hogyan is zúg zenében a Földközi-tenger. Mara Arandára ugyanis azt szokás
mondani, hogy ő a Mediterráneum hangja, mivel műveiben megtalálunk szinte
minden motívumot, ami a Földközi-tenger partján kialakult kultúrákat jellemzi.
Koncertjeinek különleges hangszerelése révén egyszerre hallhatjuk a középkori
és mai hangzásvilágot, és megismerhetjük,
miképpen szólhatott a középkori szefárd zene a zsidóknak az
Ibériai-félszigetről való kiűzetése után. Budapesti koncertjén elhangzik majd
az El marido
carpintero című menyegzői dal, amelynek dallamai a szefárd lírában és a
középkori spanyol zenében gyökereznek, szövege pedig az ókorig nyúlik vissza.
Hallhatjuk majd a Hija mia című számot, amely egy anya és leánya „párbeszéde” a
szerelemről, amelynek viharos tengerétől az anya meg akarja óvni a gyermekét,
holott a leány nem kíván semmi mást, csak elveszni a szerelem tengerében…
Felcsendül majd a Dezia el aguadero is, amely marokkói eredetű esküvői dal, egy
nő életének igazi ünnepnapjának elmesélése az elmaradhatatlan mennyegzői
rituálékkal. De a koncerten nemcsak a
boldogság, hanem a fájdalom hangjai is megszólalnak majd, erre példa az El
dolor del desenganyo című dal, amely a szerelmi csalódásról szól. Számos
feldolgozása ismert a dzsessztől kedzve a hagyományos görög és zsidó zenén át a
mambóig, szerte a világon éneklik franciául, németül, héberül, jiddisül,
angolul vagy spanyolul. Mara Aranda Budapesten a Bana Izzet interpretációját
adja elő, amelyet Moshe Shaul rögzített 1989-ben vett fel Jeruzsálemben.
Jó
szórakozást kívánunk a Zsidó Kulturális Fesztivál programjaihoz, és ne
feledjék: az életörömre hangolunk!
A koncertek támogatói és médiapartnerei:
▪ Izrael
Állam Magyarországi nagykövetsége
▪ Izraeli
Kulturális Intézet
▪ Bálint
Ház
▪ El-Al
Izraeli légitársaság
▪ Magyar Zene Háza
A
FESZTIVÁL RÉSZLETES PROGRAMJA IDE KATTINTVA
