Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Hiánypótló kötet a kunszentmártoni zsinagógáról és tervezőjéről

„A kunszentmártoni zsinagóga és tervezője, Dobovszky József István” címet viseli Sipos Anna művészettörténész új könyve, amelynek bemutatóját éppen a legmegfelelőbb helyszínen, a kunszertmártoni zsinagóga falai között tartották a napokban. A szerzővel dr. Barna Gábor, a „Köttön Vezér” Honismereti, Hagyományőrző és Városvédő Egyesület elnöke beszélgetett – írja a Szoljon.hu.

sdasdsadx

– A művem szakdolgozatnak készült. Az építész személyét érdekesnek találtam, tudtam, hogy vele szeretnék foglalkozni, bár akkor még csak felületesen ismertem az életművét. Amikor a kiemelkedőbb alkotásait kerestem, rögtön rájöttem, hogy a kunszentmártoni zsinagóga különleges az életében, ami a kutatás során be is bizonyosodott. Nevéhez számos református templom tervezése köthető, de zsinagógáról csak erről az egyről tudni – magyarázta kutatásának alapjairól Sipos Anna művészettörténész. 

Szerinte egyedülállóak a zsinagógában lévő kerámiamozaikok. Ezt ő maga inkább helyi jellegzetességnek tulajdonítja, hiszen a városban több ház falán felfedezhetők a mázas kerámiák, Dobovszky viszont más épületén nem alkalmazta. A szerző úgy véli, a kunszentmártoni épület esetében a tervező a keresztény templom formából indult ki. 

– A fő homlokzatra két tornyot is tervezett, külső járatlan szemlélőnek egy katolikus templomnak is tűnhet. A részletformák – a torony tetején a Dávid-csillag, illetve a belső kialakítás – bizonyítják, hogy zsinagógáról van szó – emelte ki a legfontosabb elemeket. Az építés körülményeiről kevés információ maradt fenn. 

– A datáláshoz, így a tervezés és elkészülés időpontjaihoz egy korabeli építési lap adott támpontot. Ebben maradt meg a kivitelezés hirdetménye, innen sejthető, hogy 1911 elején kezdődött a munka és 1912-ben készülhetett el. A város egy távolabbi telket ajánlott fel támogatásként, végül annak pénzbeli értékével segítették az építkezést – mesélte kutatásai alapján. 

A Szoljon.hu cikke teljes terjedelmében itt olvasható. 

A Dobovszky József István (1882-1930) által tervezett, a kunszentmártoni Deák Ferenc utcában álló zsinagóga építésekor szecessziós stílusú, a díszítésnél színes kék-sárga kerámiát, magyaros virág- és indadíszes ornamentikát alkalmaztak. A homlokzat jellegzetessége a két zömök torony közötti bejárati elő-építmény, a lépcsőzetes kialakítás, a nagy körablak. A templom belső tere hagyományos kialakítású, középen van a Tóraolvasó emelvény, a keleti oldal közepén a frigyszekrény, a nők a karzaton kaptak helyet. A szecessziós magyaros díszítő elemek, a fény- és árnyékhatás itt nagy szerepet kapott. A jelenleg Bartók-teremként szolgáló épület a magyar szecesszió egyik kiemelkedő alkotása.
(Forrás: Utazzitthon.hu) 

(Címlapkép: Historicsynagogueseurope.org / The Center For Jewish Art)


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle