Gyomaendrőd máig nagy tiszteletben tartja a zsidó Kner családot
A Kner nyomda alapításának 140 éves évfordulója, valamint Gyoma és Endrőd egyesülésének 40. évfordulója alkalmából idén Kner emlékévet tartanak a Békés megyei Gyomaendrődön, amelyet Kner Izidor és leszármazottai tettek híressé a hazai és nemzetközi nyomdászvilágban. A városban az emlékév keretében rendeztek már Kner Piroska Torta és Süteménysütő Versenyt, vendégül látták Parti Nagy Lajos írót-költőt, és „Zsidó hagyományok. A Knerek kultúraközvetítő tevékenysége” címmel tudományos tanácskozást is tartottak.
Amint az a gyomaendrődi Határ Győző Városi Könyvtár ismertetéséből kiderül: a Kner nyomda alapításának 140 éves évfordulója alkalmábóll a településen színes programsorozattal emlékeznek meg meg a polgárosodó Gyoma egyik legjelentősebb alakítójáról, a nyomdaalapító Kner Izidorról és a magyar könyvészetet megújító tipográfusról, nyomdászról, könyvművészről: Kner Imréről.
Az emlékév célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kner család Gyomára, annak társadalmi, gazdasági és kulturális életére, a magyar nyomdaiparra, a könyvészetre gyakorolt kimagasló hatására. Fontosnak tartják, hogy ezek mellett a Kner család többi tagjának élete, sorsa, munkássága is kerüljön a figyelem középpontjába. Ezt segítik elő azok az előadások, amelyeket Kner Kávéház címmel rendeznek. Itt szóba kerül a gazdasági tevekénységének hatása Gyoma és vonzáskörzetére, a Knerek és az avantgárd művészet kapcsolata, a legfrissebb Kner Albert kutatások, a Kner nyomdamúzeum története. Az emlékév együttműködő partnere a Kner Nyomda is.
A Kner emlékév programterv része, hogy megemlékeznek a két település: Gyoma és Endrőd egyesülésének 40. évfordulójáról is. A Kner emlékévhez kapcsolódva Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas író, költő, az Árnyékporocska című könyv szerzője volt a Határ Győző Városi Könyvtár vendége, ugyancsak az emlékév keretében megrendezték a Kner Piroska Torta és Süteménysütő Versenyt, a közelmúltban pedig tudományos konferenciát tartottak a Szent Antal Népház szervezésében a gyomai zsidó kultúra hagyományairól, valamint a Knerek kultúra egyesítő tevékenységéről.
A Zsidó hagyományok. A Knerek kultúraközvetítő tevékenysége című tanácskozáson köszöntőt mondott Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Toldi Balázs, Gyomaendrőd város polgármestere. Előadást tartott Kónya Péter az eperjesi zsidóságról; Horovitz Tamás debreceni hitközségi elnök a fejlesztési lehetőségekről a magyar zsidó épített örökség bemutatásában címmel; Heller Zsolt folkesztéta, valláskutató a kelet-magyarországi zsidó emlékhelyekről, zarándokhelyekről; Cservenyák László múzeumigazgató Tony Curtis Kávéház és hagyaték Mátészalkán címmel; Kolozsvári István etnográfus a berettyóújfalui Konrád hagyatékról; Erdész Ádám ny. levéltár igazgató a Knerek kultúraközvetítő tevékenységéről; valamint Szonda István, a Szent Antal Népház igazgatója a Kner család társadalmi szerepvállalásáról Gyoma köz- és kulturális életében.
Az emlékévhez kapcsolódva a Gyomaendrődi Hírmondóban Füzesné Hudák Julianna írt cikket A Kner család címmel. Az alábbiakban ebből idézünk:
„A két világháború között egy gyomai férfi külföldi utazása során egy nemzetközi társaságba került, s ott, amikor a beszélgetés során fény derült arra, hogy ő magyar és Gyomáról érkezett, valaki rögtön megkérdezte tőle:
– Kner hogy van?
Ez a kedves történet azt bizonyítja, hogy a Kner és Gyoma név összefonódott, és országhatáron túl is ismert volt. A Kner család munkássága, nyomdájuk termékei nemzetközileg ismertek voltak. Kner Izidor és gyermekeinek életműve nemcsak a nyomdai, könyvművészeti területen volt jelentős, hanem a település életében is.
De hogyan kerültek Gyomára és hogyan éltek itt? A Kner emlékév kapcsán röviden bemutatjuk a családot, nagyobb hangsúlyt fektetve a nyomdaalapító Kner Izidor életére.
A családi emlékezet szerint a család ősei – több generáció óta – vándor könyvkötők voltak. Kner Izidor nagyapja a Vág-vidékéről került az Alföldre, a Pest megyei Gyón községbe. Innen tovább vándorolva 1830 körül érkezett családjával Békésszentandrásra, ahol haláláig könyvkötőként dolgozott. Egyik fia, Kner Sámuel volt az, aki a közeli Gyomára költözött, aki az 1854-es iparengedély szerint könyvkötőként dolgozott.
Egy kedves családi legenda szerint az Észak-Magyarországon élő, jónevű könyvkötő hírében álló ősük fontos megbízást kapott egy Esterházy hercegtől. Ez igen nagy megtiszteltetés volt Kner számára, és igen gondosan végezte munkáját. Egy alkalommal a herceg is megnézte, hogyan halad a munkálatokkal, és igen elégedett volt a könyvekkel. Az utolsó művelet, a lapszélek aranyozása volt hátra. Ehhez a könyveket faprésbe kellett rakni és erősen leszorítani, majd az aranylemezeket fel kellett vinni az élekre. Ez meg is történt, és a munka befejeztével Kner a közeli kocsmába ment inni egyet. Amikor másnap reggel megnézte a könyveket, észrevette, hogy a könyvek nem voltak elég szorosan a présben, és a ragasztó befolyt a lapok közé, azok összeragadtak és nem lehetett lapozni őket.
Ijedtében a következőt csinálta: a könyveket visszahelyezte a présbe és elment a herceg intézőjéhez. Elmondta, hogy elkészült a munkával, a könyveket két hét múlva el lehet szállítani. Rá itt már nincs tovább szükség, kéri a járandóságát, mert menne tovább. Amikor megkapta a fizetségét, összepakolta a holmiját és az ország távoli részébe költözött, hogy a herceg ne találjon rá. Így került a DélAlföldre. Kner Sámuel néhány év múlva családot alapított, 1857-ben a helyi cipészmester lányát, Geschmey Katalint vette nőül. Gyermekeik közül a másodszülött Izidor 1860- ban, a legfiatalabb, Piroska 1877-ben született a mai Petőfi utca 60. szám alatti házban. Kner Izidor ősei mesterségét folytatva inasnak állt, és több hazai városba eljutva tanulta a mesterség fortélyait.”
Füzesné Hudák Julianna írását itt olvashatják el teljes terjedelmében, míg az emlékév programsorozatát ezen a Facebook-oldalon követhetik nyomon.
