Családok, amelyek megváltoztatták Magyarországot – Hatvan és a Hatvanyak
Néhány zsidó család a 19-20. század fordulóján óriási szerepet játszott Magyarország modernizálásában. Merész újítók voltak és konzervatív üzletemberek. Felvirágoztatták a kultúrát és városokat építettek. Költőket támogattak és iparágakat teremtettek. Műgyűjteményeket alapítottak és gyárakat emeltek. Sorozatunk ezúttal a Hatvany-Deutsch család Hatvanban címet viseli.
A Hatvany-Deutsch család teljesítménye Hatvanban: Európa legnagyobb cukorgyára, gőzmalom, kenyérgyár. Tízezer ember megélhetése. Orvosok, csecsemőotthon, szegény gyerekek üdülőhelye.
Kastély, gyár, templom
Deutsch Ignác 1867-ben megvásárolt egy Hatvanban fekvő uradalmat, mivel jó minőségű gabona termett rajta. Az ingatlan része volt egy leromlott állapotú kastély is, amelyet az 1750-es években építtetett az arisztokrata Grassalkovich Antal. Az 1880-as évek végétől a felújított épület lett a Deutschok életének egyik legfontosabb helyszíne, családi fészke. Kötődésüket a városhoz jól mutatja, hogy amikor 1879-ben Ferenc József magyar király nemességet adományozott a cégalapító Ignác két fiának, Józsefnek és Bernátnak, ők a „hatvani” előnevet választották. 1897-től család neve Hatvany-Deutschra, majd (a bárói rang 1910-es elnyerése után) Hatvany-ra változott.
A kastély új urai felpezsdítették Hatvan gazdasági és kulturális életét. Itt hozták létre Európa legnagyobb cukorgyárát, de építettek gőzmalmot, paradicsomsűrítő üzemet és kenyérgyárat is. A létesítményekben 1000-1200 ember dolgozott, de ha a beszállítókat és a megélénkült vasúti forgalomban foglalkoztatottakat is figyelembe vesszük, családtagokkal együtt körülbelül 10 ezer ember megélhetését biztosították a Hatvany-Deutschok. Bár alkalmazottaikkal néha komoly bérvitáik voltak, családi alapítványuk segélyekkel támogatta a cégeiknek dolgozó munkások, tisztviselők özvegyeit és árváit. Hatvan város intézményeit és rászorulóit bőkezűen segítették. Hatvany-Deutsch Sándor például 1903-ban nagy összegű emberbaráti alapítványt tett, rabbilakást építtetett és állta a katolikus templom és a plébánia felújítását is. Hatvany Ferenc 1925-ben 10 millió koronát adományozott a hatvani szegények ellátásra, de jelentős összeget folyósított a helyi vöröskeresztnek, a csecsemőgondozónak, az izraelita és keresztény nőegyleteknek is. Hatvany Endre 1932-ben fiatal orvosoknak alapított ösztöndíjat és szegény gyermekek üdülőhelyének építését kezdeményezte. Hatvany Irént szociális érzékenysége különösen kedveltté tette a városiak körében. Támogatta a helyi egyesületeket, művészeket, valamint egy ötven gyermeket befogadó csecsemőotthont is létesített.
A család jótékonysági tevékenysége nem korlátozódott Hatvanra. Deutsch Ignác már Aradon izraelita árvaházat hozott létre, ezt unokája, Sándor is jelentős összegekkel támogatta. A család a zsidó közéletben is aktív szerepet játszott. József a húszadik század első évtizedében nem csak a Pesti Izraelita Hitközségben töltött be fontos funkciókat (1906-ban például pénzügyi elöljáróvá választották), hanem a zsidó tanítóképző intézet egyik vezető tisztségviselője, és a rabbiképző intézet irányítótestületének is tagja volt. Ezt a pozíciót egyébként apja, Bernát is betöltötte az 1880-as években. A család alapítványai számos hátrányos helyzetű zsidó fiatalt segítettek.
A nyomukat is eltörölni
Az 1944. márciusi német bevonulás után a kastélyt a megszállók foglalták el, a családtagok elmenekültek. A várost felvirágoztató Hatvany-Deutsch létesítményekre a magyar hatóságok tették rá a kezüket és hamarosan megkezdték a helyi zsidók összegyűjtését. A gettót a Hatvany Liliről elnevezett Lili telepen állították fel. Az itteni házak nagy részét szintén a család építtette. A deportálás előtt a zsidókat a Hatvanyak cukorgyárában berendezett gyűjtőtáborba hurcolták. Itt az országban máshol is szokásos brutalitással bántak a foglyokkal. A tábor parancsnoka az 1942. januári délvidéki mészárlásban hírhedté vált Zöldy Márton volt. A cukorgyárból 1944. június közepén az auschwitz-birkenaui haláltáborba deportálták a helyi és környékbeli zsidókat. A 453 deportált közül 56 tért vissza.
A városi hatóságok még a Hatvanyak nyomát is el akarták tüntetni. A város két nagyobb útja is család nevét viselte, ezeket 1944. május 19-én megváltoztatták: a Hatvany-Deutsch Sándor utcából Horváth Mihály, a Hatvany-Deutsch József utcából pedig Tabán utca lett. A közterületek a mai napig nem kapták vissza eredeti nevüket. Igaz, egy kis utca az Auschwitzban meggyilkolt Hatvany Irénnek állít emléket, és a városban működik a Hatvany Lajos Múzeum is.
Kapcsolódó anyagunk:
Családok, amelyek megváltoztatták Magyarországot – A Hatvany-Deutsch dinasztia
