Zsidó Világpanoráma hétről-hétre
„Zsidó világpanoráma” rovatunkban ez alkalommal Latin-Amerikától az Egyesült Államokig, Afrikától Ázsiáig, Kanadától Ausztráliáig, a Mediterráneum világából a Távol Keletig gyűjtöttünk össze híreket, de természetesen az öreg kontinens zsidó eseményeiről és híreiről is beszámolunk.
Európa
A brüsszeli terrortámadás, a hét irtózatos vezető eseménye ismét és még élesebben világított rá Európa kiszolgáltatottságára. A reptéri és a metróban elkövetett, több mint 30 halálos áldozatot követelő robbantások, amelyek alig pár nappal követték a tavaly év végi párizsi terrortámadások egyik legfőbb gyanúsítottjának brüsszeli elfogását, a belga biztonságpolitikai intézkedések heves kritikáját vonták maguk után. Kórusban igyekeztek rámutatni az elemzők arra, milyen hibák és mulasztások vezettek a tragédiához.
Az izraeli politikai osztály számos tagja ajánlotta fel segítségét és tapasztalatait Európának a terror elleni küzdelemhez, legutóbb talán a volt államfő, Simon Peresz pénteken, Francois Hollande francia elnök vendégeként, aki – akárcsak miniszterelnöke, Manuel Valls – folyamatosan hangsúlyozza, hogy országa háborúban áll, háborút visel a terrorizmus ellen.
Mások, köztük Israel Katz, az ország közlekedési és hírszerzési minisztere kevésbé diplomatikusan nyilatkoztak a kérdésről: „A háború első szabálya az, hogy pontosan tudni kell, ki az ellenség, de Európa és a jelenlegi amerikai kormányzat elutasítja, hogy nevén nevezze az ellenséget, az iszlám terrorizmust. Ha a belgák továbbra is csak eszik a csokoládét és élvezik az életet és igyekeznek minél nagyobb demokratának és liberálisnak tűnni és nem veszik észre, hogy az ottani muszlimok közül néhányan terrorcselekményeket terveznek ellenük, nem fogják tudni felvenni velük a harcot”- mondta Katz és hozzátette, hogy ez a háború zajlik jelenleg az egész világon. (Egy ellenzéki képviselő gúnyos kommentárja szerint a miniszter utat mutatott Európának a terror felszámolásához: abba kell hagyniuk a csokievést).
Katz kommentárjai annak a törvénynek a beterjesztését előzték meg, amely lehetővé tenné, hogy a terrorcselekmények elkövetőinek családját kitoloncolják Izraelből. Ennek a rendelkezésnek támogatói szerint komoly elrettentő hatása lehetne és szerintük azoknak, akik bátorítják vagy segítik a terroristákat, nincs helyük Izraelben.
Az Egyesült Királyságban a héten új fejezet nyílt az ultraortodox iskolák némelyike és az állami ellenőrző szervek közötti elhúzódó konfliktus történetében. Kiderült, hogy egy iskola, amelynek be kellett volna zárnia kapuit, mivel nem felelt meg a minimális oktatási sztenderdeknek sem, így például nem volt hajlandó stábja angolul tanítani az oda járó gyermekeket és 40 éve regisztráció nélkül működött, a döntéssel nem törődve továbbra is éppen úgy működött, mint azelőtt. Az indoklás szerint immár nem iskolaként, csak közösségi házként, az intézményt látogató gyerekek pedig otthoni oktatásban részesülnek. Az ügyben újabb vizsgálat indul. A vallási iskolák és a kötelező, államilag előírt tananyagot számonkérő hatóságok konfliktusa az egyik legsúlyosabb társadalmi problémája a brit zsidó társadalomnak: a feszültség kiterjedhet egyes moszlim oktatási intézményekre is.
Ugyancsak a szigetországhoz köthető, fontos szimbolikus gesztus volt, hogy Boris Johnson, London leköszönő polgármestere támogatásáról biztosította a kezdeményezést, hogy a Holocaust elől menekített zsidó gyermekek letelepítéséért eredményesen küzdő, több száz Csehszlovákiából érkező zsidó fiatal életét megmentő, tavaly, 106 éves korában elhunyt Sir Nicholas Wintonról, az „angol Schindlerről” utcát nevezzenek el. Nemrég bélyeget is kibocsátott az emlékére a brit posta. Az általa megmentettek egyike pedig, Alf Dubs, aki jelenleg a Lordok Háza munkáspárti tagja, előterjesztett egy olyan törvénymódosítást, amely lehetővé tenné 3000 menekült kisgyermek befogadását – és a Lordok Háza a hét elején támogatta is a javaslatot. Hogy mi lesz belőle, nem tudni, mert a kormány szerint nem az Európában gondviselő nélkül kóborló, becslések szerint körülbelül 26 ezer kisgyermek van a legnagyobb veszélyben, közvetlenül a krízisrégiókból kell a gyerekeket befogadni és nem szabad senkit arra bátorítani, hogy nekivágjon az Európába vezető veszélyes útnak.
Egyesült Államok
Bernie Sanders demokrata elnökjelölt, aki a versenyben lévő aspiránsok közül egyedüliként nem vett részt a nagy Izrael-párti lobbiszervezet, az AIPAC hét eleji konferenciáján, üzenetet küldött (bár ez a szabályok szerint a helyszínen nem hangozhatott el), amelyben ismertette a közel-keleti helyzettel kapcsolatos álláspontját.
Kiállt Izrael biztonsága mellett, nem tagadta meg a két országot összekötő szövetséget, ugyanakkor világossá tette, hogy helytelennek tartja Izrael telepépítési politikáját az 1967-ben elfoglalt területeken és a 2014-es gázai háborúval kapcsolatban is súlyos kifogásainak adott hangot. Mint mondta, Izrael az Egyesült Államok barátja és a barátokkal őszintén kell beszélni. A zsidó származású jelölt – az első zsidó, aki előválasztást tudott nyerni Amerikában – hangsúlyozza, hogy büszke zsidó örökségére, kritikája nem is túlzottan éles Izraellel szemben, ugyanakkor az amerikai fősodortól, így az esélyesebb Hillary Clintonétól és a republikánus jelöltekétől is világosan eltér a véleménye. Bár nagy valószínűséggel nem lesz belőle demokrata elnökjelölt, eredményei így is meglepőek, idáig 14 államban tudta legyőzni Hillary Clintont és erős mozgalom szerveződött személye körül, jórészt fiatal liberálisokból, akiknek a jövőben komoly befolyásuk lehet a Demokrata Párt politikájára.
Voltak elemzők, akiket aggasztott Donald Trump durván személyeskedő megszólalásának zajos sikere az AIPAC konferenciáján, vannak, akik veszélyben látják a személyes támadások miatt Obama elnököt megkövető szervezet pártsemlegességét. (A konferenciáról itt és itt számoltunk be). Az amerikai zsidó sajtó foglalkozott azzal is a héten, hogy a közelmúltban a nyomozó hatóságok több ortodox intézményhez is kiszálltak vizsgálódni, valószínűleg két különböző ügyben merült fel a központi támogatások kezelését illetően pénzügyi visszaélés gyanúja iskolai programoknál, jesivák működtetésében.
Kanada
Zsidó szervezetek arra kérték Justin Trudeaut, az ország nemrég megválasztott miniszterelnökét, hogy fejezze ki tiltakozását az ENSZ-nél, amiért az Emberi Jogi Tanács egy élesen Izrael-ellenes nézeteiről ismert, tehát a tiltakozók szerint objektív ítéletalkotásra nem képes kanadai jogászprofesszort, Michael Lynket tervezi kinevezni a palesztin népesség emberi jogainak érvényesülésével foglalkozó különleges előadójának. Az ellenzéki konzervatív párt után a kormányzó liberálisok is a tiltakozás mögé álltak. A külügyminiszter twitter-bejegyzésben kérte a Tanácsot, hogy gondolja meg magát. Lynk profresszor szerint félreértések övezik Izraellel kapcsolatos megnyilatkozásait, amelyeket, ha szükségessé válik majd, szívesen tisztáz.
Ausztrália
A liberális kormányzó párt frissen munkába álló, mindössze 28 éves képviselője, James Paterson szűzbeszédében azt javasolta, hogy országa vigye át tel-avivi nagykövetségét Jeruzsálembe, ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Paterson lelkesen Izrael-barát javaslatát a kormány nem támogatja ugyan, a koalíció azonban így is Izrael megbízható szövetségese. A külügyminiszter nemrégiben felelősségre is vonta az országba érkező iráni kollégáját, amiért Irán Izrael megsemmisítésével fenyegetőzik.
Az ausztrál kormánynak ugyanakkor nem esett jól, amikor Reuven Rivlin izraeli köztársasági elnök lemondott nemrég egy már előkészített ausztráliai látogatást, arra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyinnal kell megbeszéléseket folytatnia.
Az élete nagy részét Ausztráliában töltő közösségi vezető, Isi Leibler a hónap elején figyelmeztetett arra, hogy Izrael rosszul teszi, ha „adottnak veszi” szövetségesei barátságát, ha nem tesz erőfeszítéseket maga is e szövetségek fenntartására.
Néhány nappal ezelőtt egykori zsidó közösségi vezetők a menekültek befogadását követelő felvonulást szerveztek, amelyen ezrek vettek részt, volt olyan csoport, amely „Zsidók a menekültekért”-transzparens alatt vonult Ausztrália különlegesen szigorú menekültpolitikája ellen tiltakozva.
Mediterráneum
A Jerusalem Post a közelmúltban összeállt, egyre szorosabbnak tűnő görög-ciprusi-izraeli hármas szövetség jelentőségét elemezte a héten. Az „energia-háromszög”-nek is nevezett szövetség egyszerre szolgál védelmi-biztonságpolitikai és energiapolitikai célokat (a nemrég megtalált földgázmezők és az elektromosság vonatkozásában), akkoriban kezdett kiépülni, amikor Izrael és Törökország kapcsolatai 2010-ben tartósan megromlottak. A szövetség túlélte a görög kormányváltást, a Sziriza nevű, radikális baloldali párt hatalomra jutását, annak ellenére is, hogy Görögország és legkivált a görög baloldal hagyományosan nem ápolt jó viszonyt Izraellel. Az utóbbi időben feltámadt a remény, hogy Törökország és Izrael kapcsolatai rendeződnek és ez –valamint Irán és Oroszország fokozott szerepvállalása a szíriai polgárháborúban Törökország ellensége, Aszad elnök oldalán, felvetette a lehetőségét annak, hogy az önmagában katonailag nem túl erős szövetség kibővülhet a Görögországgal és Ciprussal szemben hagyományosan ellenséges Törökországgal és akár Egyiptommal is az Oroszország-Irán-Hezbollah (Irán által támogatott, Izraelt komolyan fenyegető libanoni katonai-politikai szervezet) tengellyel szemben. Mivel Izrael a síita Iránt és térségi szövetségeseit tekinti a legsúlyosabb veszélynek, próbál együttműködést kialakítani a térség szunnita katonai hatalmaival: ennek a szövetségnek lehet a bázisa a Jerusalem Post írása szerint a ciprusi-görög-izraeli háromszög.
Törökország és Izrael „érzelmi” közeledését elősegítette az előző heti merénylet, az izraeli sérültek ellátásában és hazajuttatásában kiépülő együttműködés, a két köztársasági elnök, Recep Tayyip Erdogan és Reuven Rivlin a héten telefonbeszélgetést is folytatott egymással, amelyben együttműködést ígértek egymásnak a terror elleni küzdelemben. A kapcsolatok rendeződéséig azonban még hosszú lehet az út.
Szíriában az Iszlám Állam súlyos katonai vereséget szenvedett a különböző síita milíciák, Irán és Oroszország által támogatott szír kormánycsapatoktól: utóbbiaknak sikerült visszafoglalniuk szombaton Tadmur városát, benne az ősrégi Palmüra romjaival, amelyekben az Iszlám Állam közel egy éves uralma során súlyos károkat okozott.
Az Iszlám Állam az utóbbi időben súlyos területi veszteségeket szenvedett el, egyesek szerint ez fokozhatja „hagyományos” terrorista aktivitását, amint az isztambuli és a brüsszeli robbantások is igazolni tűnnek. Biztonsági szakértők szerint megpróbálhatnak külföldön tartózkodó izraelieket, turistákat is megcélozni a jövőben. A török hatóságok arra figyelmeztettek, hogy az országban található zsinagógák ellen is megkísérelhetnek támadásokat, ahogy más nem moszlim imahelyek ellen is a következő napokban.
Míg Izrael a héten a brüsszeli robbantások kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az események annak a terrorizmusnak a részei, amely ellen az ország már régen kénytelen küzdeni, a palesztin külügyminiszter úgy látta, hogy két teljesen különböző folyamatról van szó. (Az ő beszédéről itt számoltunk be.)
A hét legsúlyosabb, legnagyobb nemzetközi médiafigyelmet kiváltó eseménye Izraelben egy földön fekvő palesztin merénylő agyonlövése volt. A katona ellen, aki kivégezte az ártalmatlanná tett késelőt, vizsgálat folyik, gyilkosság vádjával állhat bíróság elé. Ő és védelmezői azt hangsúlyozzák, hogy nem lehetett tudni, nem képes-e az áldozat felrobbantani magát, ezért kellett lelőni. A kérdést tárgyalva a katona lépését elítélő Netanjahu és oktatási minisztere,a Likudtól jobbra álló Zsidó Otthon vezetője, Naftali Bennett is összeszólalkozott, utóbbi még korainak tartotta az elítélő nyilatkozatot. A közvélemény is hevesen reagált az ügyre.
Távol-Kelet
Egyre intenzívebbek már aránylag hosszabb ideje az üzleti kapcsolatok Kína és Izrael között, elsősorban a technológiai innovációk piacán: Kína az izraeli termékek óriási piaca és egyre több kínai cég fektet be izraeli vállalkozásokba. Ezek a befektetések egyelőre viszonylag olcsók számukra és ez felértékeli őket, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a kínai gazdasági növekedés lassulását – számol be a Jerusalem Post.
Latin-Amerika
Az Izrael Szövetségesei Alapítvány második latin-amerikai csúcstalálkozóján a térség 13 országának képviselői írtak alá egy Izrael biztonsági igényei mellett kiálló, a bojkott-mozgalmakat elítélő nyilatkozatot Miamiban. Michael Oren kormánypárti izraeli parlamenti képviselő is részt vett a csúcson és hangsúlyozta, milyen fontos a latin-amerikai térség Izrael számára gazdaságilag és diplomáciailag egyaránt.
Julio Borges, a nemrégiben lezajlott parlamenti választásokon győztes venezuelai ellenzék (az elnök továbbra is a pár éve elhunyt Hugo Chávez utóda, Nicolas Maduro) képviselője jelezte, hogy az Izraelhez fűződő kapcsolatok újraértékelésére, szorosabbá tételére törekszenek.
