Országos főrabbi: a hanuka a zsidóság büszke örömünnepe
A hanuka a zsidóság büszke örömünnepe, amelyen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek – mondta el Frölich Róbert országos főrabbi a vasárnap este kezdődő nyolcnapos ünnepről az MTI-nek.
Frölich Róbert felidézte: i. e. 175-ben a Szeleukida Birodalom trónjára IV. Antiokhosz Epiphanész került, aki 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását és bálványt állíttatott a jeruzsálemi szentélybe. A zsidók azonban föllázadtak és i. e. 165-ben Júda Makkabi (közismert nevén Júdás Makkabeus) vezetésével visszafoglalták a templomot.
A templomot a pogány használat után a zsidótörvények értelmében meg kellett tisztítani, újra fel kellett avatni. Innen az ünnep neve, a hanuka, ami felavatást jelent. A megtisztítási rituálé során meg kellett gyújtani a menórát, az örökégő hétkarú lámpást, de csak egy korsónyi érintetlenül lepecsételt olajat találtak. Ekkor történt a csoda: az egy napra elegendő olaj nyolc napig égett, egészen addig, amíg el nem készült az új olaj.
„Ezért tart nyolc napig a hanuka, és ezért gyújtunk lángokat, hiszen a láng, a fény által lett nyilvánvalóvá a csoda” – fogalmazott Frölich Róbert.
Az ünnep első estéjén egy, majd minden este eggyel több lángot gyújtanak meg a kifejezetten erre az ünnepre készített és csak ilyenkor használt hanuka-menórán, hanúkián. A hanúkia a hétágú menórával szemben kilenckarú. Nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyácskának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó „szolgagyertyának”. A hanuka lángjait ugyanis nem szabad hasznosítani, nem lehet velük hőt, fényt, tüzet adni, ezért van szükség a kilencedik gyertyára, amellyel meggyújtják az összes többit.
Ez az ünnep „a hősi múltat idézi föl”. Az eltelt 2000 évben a zsidók nem harcosként, kardforgatóként voltak ismertek. „Átalakultunk a könyv népévé, de valahányszor meggyújtottuk a hanukalángokat, mindig ott volt bennünk a büszkeség, amiért őseink ki tudtak állni és győzni is tudtak a hitükért, a szabadságukért” – tette hozzá Frölich Róbert.
Az ünnephez kapcsolódó szokásokról az országos főrabbi elmondta: ilyenkor fánkot esznek, mert ez az étel bő olajban sül, és így emlékeztet az olajmécses csodájára.
Klasszikus hanukai játék a trenderli. A négyoldalú pörgettyű minden oldalán egy héber betű van. A négy betű a „Nagy csoda történt ott” héber mondat négy szavának akrosztichonja. Hozzátette: innen lehet tudni, hogy egy trenderli Izraelben vagy a diaszpórában készült-e, hiszen az izraeli trenderliken a „Nagy csoda történt itt” mondat akrosztichonja olvasható. (MTI)
