8+1 könyv hanukára az ünnep 8 napjára – kicsit szubjektíven
MAZSIHISZ / D.A. / P. SZ.
Az ünnep nyolc napjára kilenc könyvet ajánlunk (kicsit szubjektíven), – olvasásra, ajándékozásra vagy mindkettőre. Jó olvasását és fényekben gazdag ünneplést kívánunk, mert egy-egy gyertya mellé, egy-egy könyv is jár.
Bezzeg a mi rabbink
Így nevet egy pesti zsinagóga Papp Richárd
papprich__rd_hanuka_j__.JPG
Mikor, hogyan és miért nevetnek, tréfálkoznak egymással és egymáson egy zsidó közösség tagjai? Papp Richárd kulturális antropológus közel tíz éve kutatja a zsidó humort és annak közösségi-kulturális vonatkozásait.
Bezzeg a mi rabbink című új kötetében legújabb gyűjtéseit teszi a témában közkinccsé. A közérthető, szórakoztató, mégis tudományos alapossággal megírt könyv meghatározó részét a viccek, anekdoták, tradicionális zsidó történetek, humoros kijelentések teszik ki, amelyek leírását elemzések követik. Az olvasó így egyszerre ismerheti meg az élő zsidó humort, valamint a közösség mindennapjait: szemléletes és vicces példákon keresztül szembesülhet a zsidó-magyar kettős identitás alapvető kérdéseivel. (Libri Kiadó, 2015)
A holokauszt és a családom
A Facebook‐csoport történeteiből
holokausztesacsaladom.jpg
Nehéz dolog a kiadónak „könnyű szívvel” ajánlani az olvasó figyelmébe egy ilyen rendhagyó kötetet: nem mintha nem volna magával ragadó olvasmány a válogatás, amelyet a Facebookon 2014-ben létrehozott A holokauszt és a családom csoport tagjainak bejegyzéseiből állítottunk össze. Az emléktáblák, múzeumok, irodalmi alkotások és történettudományi feldolgozások, legyenek bármily mélyek, pontosak és igazak, nélkülözik az egykori szemtanúk, a családtörténet „alulnézeti” perspektíváját. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulóján spontán módon összeverődött emlékezők visszatérése a szülők, nagyszülők, rokonok és ismerősök régi történeteihez, az élő párbeszédekből és vallomásokból kihallható figyelem és empátia, a fájdalom és együttérzés zaklatott jelei mindarra vallanak, hogy a megszólalók is érzik: szinte az utolsó pillanatban vagyunk. Elmesélni, kimondani, bevallani, megérteni azt, amit csak a még élők tudhatnak – amit most nem osztanak meg mindenkivel, az örökre elvész. A digitális technológia és az új közösségi médiumok páratlan esélyt teremtettek arra, hogy hetvenévi hallgatás, elfojtás, félrenézés és mellébeszélés után végre felszínre törjön, közös fájdalommá és közös kinccsé váljon az, aminek az elfelejtődése akut veszély. Könyvünk, a tudás őrzésének e hagyományos médiuma arra szolgál, hogy rögzítse ezt a kivételes pillanatot – amikor magyarok, zsidó és nem zsidó magyarok odafordultak egymás történeteihez és traumáihoz. (Park Kiadó, 2015)
Gárdos Péter: Hajnali láz
hajnalil__z.JPG
Abszurd szerelmi történetet ír meg Gárdos Péter a Hajnali láz lapjain, olyan történetet, amely abszurditása dacára vagy éppen azért, ugyanannyira elbűvölő, mint Amosz Oz regénye. A fiú, Miklós, aki egy svéd rehabilitációs intézményben lábadozik, több más, koncentrációs tábort túlélt társához hasonlóan, levelet ír 117 lánynak, akik földijei voltak. A lány, Lili az egyik, aki válaszol, és kezdetét veszi az a különös és meseszerű szerelmi történet, amely a hanukai csodára rímel. Csodaszámba megy a két fiatal egymásra találása és csodaszámba megy Miklós életben maradása, akit tbc-vel diagnosztizálnak, és aki a neki jósolt pár hónapot nemcsak hogy túléli, de teljesen meg is gyógyul, amire orvosai nem találnak magyarázatot. Miként az író nyilatkozta, Miklós „Elhatározta, hogy ha mindezt túlélte, akkor egy gyilkos tbc nem fog vele kibabrálni.”. És csodaszámba megy, hogy a két nincstelen fiatalnak Kronheim rabbi Stockholmban igazi, romantikus esküvőt szervez. A történetet külön személyessé teszi, hogy az elbeszélő nem más, mint Miklós és Lili fia, a számos nagydíjas és sikerfilmet jegyző Gárdos Péter. A könyvet első kiadása óta számos nyelvre lefordították, nagy sikerrel, és a kínai, valamint a koreai fordítás mellett magyar-izraeli koprodukcióban jelenleg film is készül belőle. (Libri Könyvkiadó, 2015)
Körner András: Hogyan éltek 2.
A magyar zsidók hétköznapi élete 1867-1940
k__rnerandr__s.jpg
A történelem egyik legizgalmasabb és legszínesebb területe mindig az, hogy miként éltek az adott korban akár a történelem „nagy” alakjai, akár az átlagemberek. Milyen házakban éltek, hogyan öltözködtek, hogyan szórakoztak, mit ettek, hogyan telt egy átlagos napjuk? A Corvina Kiadó sorozatában két éve nagy sikert aratott Körner Andrásnak a magyar zsidók 1867-1940 közötti mindennapjainak fotókkal gazdagon illusztrált kötete. Az öltözködés, a lakás enteriőr mellett az első kötet a munkahelyeket mutatja be, amelyeket igazán a vizualitás útján, képeken lehet megismertetni és érzékeltetni. A könyv alkalmazkodik a kétezres évek vizualitás iránti igényeibe, de és jól illeszkedik a kortárs történelmi kutatásokban az utóbbi évtizedben egyre nagyobb teret nyerő polgárság-történeti kutatásokba is, képanyagával kiegészítve többek között Gyáni Gábor és Karády Viktor tudományos munkáit. Az első kötetből azonban sok minden kimaradt, és hogy ez mennyire igaz, akkor látjuk igazán, ha kezünkbe vesszük a most megjelent második kötetet, amely többek között a családi és a vallásos élet mindennapjai mellett a nyaralási, sportolási szokásokról vagy éppen a katonai szolgálatról szól. A két kötet akár együtt, akár külön-külön egyszerre szép, reprezentatív ajándék és fontos képanyag gyűjtemény, a magyar zsidó történelem megismeréséhez, kutatáshoz, oktatáshoz egyaránt nagy segítséget nyújt. (Corvina Könyvkiadó, 2015)
Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Ámosz Oz mindössze nyolcéves, amikor 1947-ben az ENSZ elfogadta az Izrael Állam megszületésével kapcsolatos javaslatot. Édesapja aznap éjjel odamegy kisfiához, és suttogva elmeséli, hogy annak idején, Odesszában őt és öccsét, majd később tiltakozó nagyapját hogyan alázta meg néhány suhanc az iskolában a tanárok szeme láttára, zsidóságuk miatt. A tartózkodó apa számára Izrael Állam kikiáltása azt jelenti, hogy ez soha többé nem történhet meg. A felnőtt író így idézi fel a történteket: ”Soha életemben nem láttam sírni az apámat […]. Mint ahogy tulajdonképpen látni ekkor, ezen az éjszakán sem láttam; hiszen sötét volt. Apám könnyeit csak a bal kezem látta.” Izrael születése, a történelem így fest egy gyerek szemével nézve, és a felnőtt író szavaival megfogalmazva. A Szeretetről, sötétségről a történelem, a jeruzsálemi mindennapok és egy család történetének valós meséje, Amosz Oz gyerekkorát meséli amely, amely gyerekkor azonban egybeesik a függetlenségi háborúval és Izrael megszületésével. Önéletrajz és történelmi valóság, egy kisfiú elbűvölő belső világa és a mindennapok realitása keveredik Oz talán legszebb regényében, amelyben a történelem nagy eseményei mellett érzékletes képet kapunk a történelmet alakító emberekről is. A tucatnyi nyelvet beszélő apa és a finom lelkű anya vagy éppen a Közel-Keleten mindenhol bacilusoktól tartó, és azokkal hősiesen szembeszálló nagymama mellett a jeruzsálemi politikai és intellektuális elit nagyjai is felvonulnak, és úgy láthatjuk őket, ahogy egyetlen történelemkönyv lapjain sem: egy kisfiú nagyítóján keresztül, meseszerűen valóságosan. (Európa Könyvkiadó, 2013)
Szunyogh Szabolcs: Jákob csillaga
szunyoghszabolcs.jpg
Szunyogh Szabolcs pedagógus, a szó legszebb értelmében, és sok éve folytat komoly és elkötelezett munkát, hogy nem(csak) középiskolás fokon, de a zsidó történelmet és kultúrát megismertesse és megszerettesse. Tanítási segédanyagnak is szánta legújabb kötetét, azzal a céllal, hogy a diákok vagy éppen a felnőtt olvasók ne csak a holokausztról, de a zsidó történelem és kultúra egészéről is átfogó képet kapjanak. A kötet a szó legszebb értelmében vett ismeretterjesztés, a vallás és az ünnepek, az életmód mellett a magyar és egyetemes zsidó történelemről, a legfontosabb zsidó történelmi személyiségekről, művészekről, tudósokról, Izraelről és a legfontosabb budapesti zsidó emlékhelyekről nyújt számos információt. Az oktatási célokat szem előtt tartva a kiadó kedvezményes áron ajánlja a könyvet a pedagógusok számára, de bármely érdeklődőnek is informatív olvasmány. A kötet jól strukturált, könnyen használható, gazdag magyar és idegen nyelvű bibliográfiát is tartalmaz minden fejezetet követően, valamint további olvasnivalókat is ajánl a könyv végén, ami gyakorlati szempontból nagy segítség minden érdeklődő számára. Szunyogh Szabolcs könyve hasznos kézikönyv mindenkinek, korosztálytól függetlenül, akik a zsidó hagyománnyal, történelemmel és kultúrával most kezdenek megismerkedni, vagy szeretnének másokat megismertetni. (Noran Libro Kiadó, 2015)
Hernádi Miklós: A zsidó vicc világképe
hern__dimikl__s.jpg
Az egyik legismertebb zsidó viccben a rabbitól két egymással vitázó bóchere kér állásfoglalást. A rabbi meghallgatja az egyiket, és azzal küldi el: igazad van, fiam. Meghallgatja a másikat, és neki is azt mondja: igazad van, fiam. Szóvá teszi ezt a felesége, mire a rabbi bólint: neked is igazad van. Hernádi Miklós a könyv bevezető tanulmányában többek között ezzel a viccel illusztrálja a zsidó viccekben tükröződő világképet, amelyben a rabbit emberi gyarlósága miatt éppúgy meg lehet csipkedni, mint egy átlagembert, és amelyben a különböző vélemények egymás mellett élhetnek. Hernádi Miklós alapos, elmélyült szociológiai tanulmányban elemzi a zsidó vicc logikáját, de talán nem bántódik meg a szerző, ha azt írjuk, hogy tanulmánya legalább annyira szórakoztató, mert élvezetes, mint amennyire a kötetben összegyűjtött viccek. A vicc a folklór és a művelődéstörténet fontos forrása, ami úgy szembesít magunkkal a világ bajaival, hogy közben oldja is a stresszt, és ez az olvasóra éppúgy hatással van, mint a vicc kutatóira. Viccet olvasni jó, mert jobb kedvre derít az év minden napján, és mivel Hernádi Miklós kötete zsebben és kisebb táskában is könnyen elfér, bármikor előkapható és olvasható. (Gondolat Kiadói Kör, 2014)
Lőwy Dániel: Az úri város zsidó lakosai
A nagyváradi zsidóság története
Lowy_nagyvarad_borito.jpg
„A Kőrös-parti Párizsként emlegetett Nagyvárad lüktető szellemi élete, színvonalas sajtója és sajátos művelődési élete túltett valamennyi vidéki magyar városén. A 19. század végétől gyorsan polgárosodó Bihar vármegye, a Magyarország és Erdély között nem csak gazdasági, hanem egyben szellemi közvetítő szerepű Partium fővárosa nem Budapestet tekintette példaképének, még csak Bécset sem; az eszménye maga Párizs volt.”
Az Egyesület Államokban élő kutató munkáját itthon és Erdélyben is számos munkatárs, kutató, könyvtáros, történész, levéltáros és értő, jó szemű kritikus segítette. Így kaphatunk mind teljesebb képet az Erdély kapujaként emlegetett város zsidóságának közel egy évezredes történetéről; az 1100-as évek első közösségétől, a holokauszt tragédiájáig és a II. világháború után talpra állásig. A félezer oldalnál is vaskosabb könyvet gazdag forrásjegyzék, névmutató az egyedülálló nagyváradi zsidó életrajzokat tartalmazó arcképcsarnok egészíti ki. (Magyarországi Unitárius Egyház, 2015)
Rába Géza: Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok
Interjúkötet buddhista, keresztény, muszlim, vaisnava/hindu és zsidó tanítókkal
istentudja.jpg
Vajon mit gondolnak bizonyos kérdésekről a Magyarországon is jelenlévő nagyobb vallások tanítói? Hogyan áll a tudományhoz a kereszténység, férfi és nő kapcsolatához a muszlim hit, miként tarthatók az ortodox zsidó szokások a modern világban, és hogyan gondolkodnak az elmúlásról a buddhista vagy a hindu tanítók? Rába Géza népszerű interjúsorozata végre könyv formájában is megjelent. 22 vallási tanító, 54 kérdés. A könyv annak jár utána, hogy melyik vallás mit gondol a mai kor emberét foglalkoztató témákról. Ezért a kötetben feltett kérdéseket az esetek jelentős többségében egy, a közelmúltban megjelent hír inspirálta, hogy az egyes témák, felvetések valóban aktuálisak legyenek. A kötet törekedett a kiegyensúlyozottságra, így az öt vallás (buddhista, keresztény, muszlim, vaisnava/hindu, zsidó) képviselői ugyanakkora súllyal szerepelnek benne. Az Isten tudja… nem hagyományos, lineárisan végigolvasandó könyv. Sokkal inkább egy elmélyedésre szánt gondolatébresztő, amit bármelyik oldalon ki lehet nyitni, ha szeretnénk az „élet nagy kérdéseiről” elmélkedni. Bátran ajánlható mindenkinek, legyen akár vallásos, hittel elő ember, a világ és a hit kérdésire nyitott gondolkodó, vagy a saját életét érintő kérdésekre válaszokat kereső ember. A kötetben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége három rabbija Darvas István, dr. Verő Tamás és Radnóti Zoltán valamint Finali Gábor rabbi-helyettes is szerepel egy-egy írással. (Centrál Médiacsoport, 2015)
