Elhunyt Tomasz Blatt, a sobibóri haláltábor egyik utolsó túlélője
Nyolcvannyolc évesen meghalt Tomasz (Toivi) Blatt, a sobibóri haláltábor egyik utolsó túlélője, egyike azon keveseknek, akiknek sikerült a szökés a kelet-lengyelországi lágerből. A háború után előbb Izraelbe, majd az Egyesült Államokba emigrált.
Blatt, aki szinte egész életét a sobibóri rabok emléke megőrzésének szentelte, szombaton hunyt el Kaliforniában, Santa Barbara-i otthonában – jelentette be hétfőn Lengyelországban a Blatt család Varsóban élő barátja, Alan Heath. A férfi részt vett a nevezetes 1943-as felkelés (szökés) szervezésében, több könyvet is írt a megsemmisítő táborról, tanúskodott a háborús bűnökkel vádolt ukrán lágerőr, John Demjanjuk perében és tanácsadóként segítette a Szökés Sobibórból című, 1987-es angol-jugoszláv filmdráma forgatását.
Az izbicai születésű Tomasz Blattot családjával együtt 1943 áprilisában deportálták a sobibóri megsemmisítőtáborba, ahol szüleit és öccsét rögtön elpusztították a gázkamrákban. A 16 éves Tomaszt életben hagyták, hogy különféle munkákkal bízzák meg. Hat hónappal a lágerbe kerülése után Blatt részt vett a sikeres sobibóri felkelésben, amelyben megölték a nácik többségét és mintegy 300 rabnak sikerült megszöknie. A szökevények nagy többségét később elfogták és megölték, de Blattnak mintegy hatvan társával együtt sikerült elmenekülnie. A háború után előbb Izraelbe, majd az Egyesült Államokba emigrált.
Tomasz Blatt az 1980-as években gyakran visszalátogatott az egykori lágerbe, hogy megnézze annak állapotát, s e látogatások alkalmával rendszeresen talált emberi csontokat a térdig érő gazban. „Gyakorlatilag én tisztítottam meg a terület negyed részét, felszedegetve és eltemetve a csontokat” – mondta egy interjúban, amelyet 1987-ben adott az AP hírügynökségnek. A halálhírét közlő Alan Heath csendes és szolid emberként írta le Blattot, aki soha nem érzett bosszúvágyat a németek iránt a zsidók legyilkolása miatt, sem antiszemita lengyel honfitársai iránt sokak bűnrészessége miatt.
„Annak ellenére, ami családjával történt, állandóan azt ismételgette, hogy nem szabad gyűlölni. Ő valóban nem táplált ellenséges érzületet a németek iránt, és arra biztatott másokat is, hogy ne tegyék ezt” – mondta Heath. Blattot két másik túlélővel (Filip Bialowicz, Jules Schelvis) 2013-ban magas állami kitüntetésben részesítették Lengyelországban a sobibóri felkelésben tanúsított „bátorságért és hősiességért”, valamint a holokauszt emlékének ápolásában végzett kiemelkedő munkásságáért. (MTI)
