Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

A soáról és a romaholokausztról szerveztek konferenciát Brüsszelben

A soá és a romaholokauszt oktatásáról tartott konferenciát kedden Brüsszelben a magyar nagykövetség és a brüsszeli szabadegyetem (Université Libre de Bruxelles).


Magyarország a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke, a tanácskozás az ehhez kapcsolódó rendezvények sorába illeszkedett.

A konferenciának az egyetem Judaisztikai Tanulmányok Intézete adott otthont, melynek vezetője, a magyar származású Thomas Gergely professzor kiemelte, hogy a feledés soha semmit nem oldott meg. Egyben megköszönte, hogy több IHRA-tagállam nagykövete, nemzetközi, civil és zsidó szervezetek képviselői is nagy számban megjelentek a rendezvényen.

Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete elmondta, hogy az IHRA egyedülálló szervezet a világon, amelynek célja a holokauszt emlékének életben tartása, és az antiszemitizmus elleni fellépés az oktatáson keresztül. Hangsúlyozta, hogy világos kapcsolat fedezhető fel a soá tagadása és az antiszemitizmus erősödése között, majd idézte Áder János köztársasági elnököt, aki szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a holokausztért nem csak a náci Németország volt felelős, mert – bár a nácik kérésére, de – ezeket a bűnöket Magyarországon, részben magyarok követték el.

A magyar IHRA-küldöttség vezetője, Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta, hogy a kormány képviseletében van jelen, de ő maga is történész, ezért röviden ismertette a magyarországi holokauszt történetét. Külön kiemelte, hogy a deportálások nem Szálasi Ferenc hatalomra kerülésével, 1944 októberétől kezdődtek, hanem már Sztójay Döme kormánya alatt, a német megszállást követően, amikor még a kormány ugyan német felügyelet alatt, de többnyire önállóan cselekedett.

Az államtitkár arra is kitért, hogy a magyarországi zsidóság szenvedése sem a német megszállással kezdődött: a numerus clausus, majd a későbbi zsidótörvények kirekesztették őket az élet számos területéről, és az első tömeges deportálásnak tekinthető s ezrek életét követelő kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás is 1941-ben történt. Szalay-Bobrovniczky Vince külön kiemelte Baky László és különösen Endre László nyilas belügyi államtitkár szerepét a magyar zsidóság legyilkolásában.

Angol nyelvű felszólalásában az államtitkár úgy vélte: az antiszemitizmus veszélyt jelent a demokráciára. Álláspontja szerint a jelenség erősödéséért alapvetően három csoport tehető felelőssé; a holokausztot tagadó szélsőséges pártok, azok, akik trivializálják a soát, valamint a radikális iszlamisták.

Az államtitkár kitért arra is, hogy Magyarországon s különösen Budapest belvárosában újjáéledőben van a zsidó kulturális élet, Magyarország reakciója ezen a téren is erőteljes az antiszemitizmussal szemben, életben tartja és újra felvirágoztatja a zsidó kultúrát.

A konferencián Joel Kotek lengyel-magyar származású belga történész arról beszélt, hogy a holokauszt történetét nem azért kell tanítani, mert a zsidóság tragédiája, hanem azért, mert Európa tragédiája, valamint igazából nem a holokausztról, hanem a holokausztból kell tanulni.

Robin Sclafani, a befogadó Európáért dolgozó zsidó szervezet, a CEJI igazgatója leszögezte, hogy erkölcsi kötelesség emlékezni, és úgy tűnik, hogy Európa nem tanult eleget, mert ismét gyilkos támadások érik a zsidóságot, és nő a gyűlölet-bűncselekmények száma.

„Az antiszemitizmus életben van, vagyis nem végeztünk elég jó munkát” – hangoztatta Sclafani, aki szerint a soá egyetemes üzenete az, hogy mekkora pusztításra képes a gyűlölet.

A CEJI igazgatója rámutatott, hogy az oktatáson keresztül az antiszemitizmus ellen empátiával, kritikus gondolkodással, önmegbecsüléssel, mások tiszteletével, a sokszínűség megjelenítésével és kooperatív tanulással lehet fellépni.

A konferencia második részében Ivan Ivanov, az Európai Roma Tájékoztatási Iroda (ERIO) vezetője beszélt arról, hogy hogyan lehet megőrizni a romák ellen elkövetett népirtás emlékét, és ennek megfelelően alakítani a jövőt. Antal István, a Jezsuita Roma Kollégium rektora pedig a magyarországi romaholokauszt történetét ismertette. (MTI)


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle