Fotókiállítás a Salgótarjáni utcai zsidó temetőről a Néprajziban
Nagy Károly Zsolt Salgótarjáni utcai zsidó temetőt bemutató fotókiállítása nyílik meg vasárnap a budapesti Néprajzi Múzeumban a Szakrális hét programjaihoz és a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódva.
A tárlatot Váli Dezső festőművész nyitja meg, köszöntőt mond Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, vezetést tart Nagy Károly Zsolt.
A Kő kövön. Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából című kiállításhoz is kapcsolódó, február 20-ig látogatható fotótárlat a szöveg és a kép egymást erősítő kapcsolatára épít. A kiállítótér adottságai lehetővé teszik, hogy a tárlat leképezze a temető struktúráját, s a kiemelt síremlékeken keresztül mutassa be a temetőt mint a hazai, s kiemelten a budapesti zsidó kultúra emlékezethelyét.
A képanyag teljes egészében fekete-fehér, ezzel is csatlakozik a hazai temetőfotózás Erdélyi Lajos, Kántor László, Kunt Ernő, Olasz Ferenc vagy Váli Dezső műveivel jellemezhető tradíciójához.
A sírkert 1874-ben nyílt meg, területe eredetileg a Kerepesi úti temetőéhez tartozott. Ma már Budapest legrégebbi zsidó temetője, mivel elődeit felszámolták. A pesti oldal egyetlen zsidó temetője volt 1874-től 1891-ig, teljes képe az 1920-as évekre alakult ki. Az ötvenes években még gyakran, a hatvanas évektől egyre ritkábban, utoljára pedig 2004-ben tartottak itt temetést. Számos „egyszerű” polgár mellett híres gyáriparos és nagykereskedő család, továbbá rabbik, tudósok, politikusok és művészek nyugszanak a temetőben. Az első világháború hősi halottai közül öten nyugszanak ebben a temetőben, s itt temették el külön parcellában a budapesti gettó mártírjait is.
A sírkert építészeti szempontból is rendkívül jelentős, 2002 óta teljes területe műemlék. Itt található a legfontosabb hazai temetőművészeti életművet megalkotó Lajta Béla tervezte síremlékek jelentős része, valamint nagyon sok jelentős építészeti alkotás. A síremlékek állapota néhány kivételtől eltekintve nagyon rossz. Az utóbbi évtizedekben helyrehozhatatlan károk történtek, több sírbolt teljesen összedőlt, számos síremléket rongálók döntöttek le. (MTI)