Diplomáciai csörte az auschwitzi megemlékezés kapcsán
Oroszország maga döntette el, ki képviseli az országot az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának idei 70. évfordulójával kapcsolatos megemlékezésen, semelyik ország vezetője nem kapott személyre szóló meghívót – jelentette ki Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter szerdán a lengyel közszolgálati rádióban.
Elmondta, hogy az ünnepség szervezői – az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum és a Nemzetközi Auschwitz Tanács – egységesen jártak el, személyeknek nem küldtek formális meghívót. Egyes országokat koronás fők képviselnek, másokat pedig államelnökök, kormányfők, miniszterek. „Oroszország azt a verziót választotta, hogy Szergej Ivanov, a Kreml adminisztrációjának vezetője képviseli az országot” – mondta Schetyna.
Arra az újságírói felvetésre, miszerint meg kellett volna hívni Vlagyimir Putyin elnököt, hiszen az auschwitzi tábort felszabadító Szovjetunió utódállamát képviseli, Schetyna úgy reagált: Auschwitzot igazából „az első ukrán front és az ukránok szabadították fel”.
Ivanov részvételéről kedden tájékoztattak a megemlékezés szervezői. Moszkva így magasabb szinten képviselteti magát, mint korábban jelezte. Eddig a varsói orosz nagykövet szerepelt az ünnepség résztvevőinek listáján.
Lengyel sajtóértesülések szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán megerősítette, Vlagyimir Putyin nem megy el a megemlékezésre. A döntést Lavrov – korábbi orosz nyilatkozatokkal egybehangzóan – azzal indokolta, hogy az orosz elnök nem kapott hivatalos meghívót. „Csak az auschwitzi múzeumtól és az auschwitzi tanácstól érkezett levél” – fejtette ki Lavrov, hozzátéve, hogy az ilyen meghívóra nem kell válaszolni. Azt azonban határozottan leszögezte, hogy Oroszország képviselteti magát az ünnepségen.
Az auschwitzi ünnepség szervezői 43 államnak küldtek meghívót, köztük van Izrael, Németország, az Egyesült Államok, a Vatikán és Oroszország is. Az idei megemlékezésen mintegy 300 holokauszttúlélő vesz részt.
A szervezők többször elmondták: fontosnak tartják, hogy idén mindenekelőtt a túlélők szólaljanak meg, mivel ez az utolsó kerek évforduló lehet, amikor még nagyobb számban jelen vannak. Lengyel sajtókommentárok szerint a politikusok csendes részvétele azért is kívánatos, hogy az ukrán válság nyomán kiélezett nemzetközi helyzetben az esemény ürügyén senki se hangoztassa aktuálpolitikai céljait. (MTI)
