Pesti zsidó srácok
Gur Dávid / Hetek
Cionista ifjúsági mozgalmak Magyarországon 1944-ben
1943 év végén, 1944 elején világossá vált a magyarországi cionista ifjúsági mozgalmak vezetőségének, hogy a németek tervszerűen megsemmisítik az európai zsidóságot.
pesti_sracok_1.jpg1944. március 19-én, a német megszálláskor az is egyértelművé vált a számukra, hogy a magyar zsidók az európai zsidóság utolsó maradványai. Felelősségérzetük megkövetelte, hogy minden lehetőt és lehetetlent elkövessenek a magyar zsidóság megmentésére, és meghiúsítsák a németek és magyar csatlósaik sátáni tervét.
Már a megszállás estéjén az ifjúsági mozgalmak vezetősége határozott, hogy a mozgalom 17 éven felüli tagjait keresztény iratokkal kell ellátni (árjásítás). Így az új identitásukkal szabadon mozogva másokat menthetnek. Az árjásítás nagy horderejű stratégiai határozat volt, az illegális ellenálló-mentő tevékenység kezdete. Ezzel párhuzamosan az ifjúsági mozgalmak két széleskörű mentőakciót kezdeményeztek: a vidéki zsidóság tájékoztatását kiküldöttek révén, illetve a zsidó ifjúság szervezett szöktetését a határon túlra.
A német megszállás első napjától a vidéki városok zsidó lakossága hermetikusan el volt zárva környezetétől, a fővárosi zsidóságtól és az egész világtól. A zsidók számára a tömegközlekedési rendszer használata tilos volt. Az ifjúsági szervezet tagjai vállalkoztak arra, hogy az egész országban – illegálisan – felkeressék a zsidókat, és figyelmeztessék őket a várható zsidóellenes intézkedésekre. A Budapestről küldött önkéntesek informálták a vidéki zsidóság vezetőit a várható gettósításról és az Auschwitzba történő deportálásról. Hamis iratokat, pénzt hoztak a zsidó ifjúságnak, és útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy miként tudnak Budapestre szökni. Az 1944-es évben csaknem 200 futár küldetése van dokumentálva 300 zsidó közösséghez és munkaszolgálatos táborba. Magyarországon az illegális, szervezett cionista ifjúság volt az egyetlen testület, amely az ilyen küldetéseket kezdeményezte, és vállalkozott is az önfeláldozó feladatra, mások mentésére, tudatosan veszélyeztetve életüket. A tény méltó az elismerésre.
A biztos halálból való menekülés egyetlen útja az alija volt: ez a román határon át vezetett Erec Jiszráélbe, a brit fennhatóságú Palesztinába. Így indult meg a zsidó ifjúság szervezett szöktetése főleg Nagyváradon, Kolozsváron, Békéscsabán és Szegeden keresztül. A szöktetés bonyolult és veszélyekkel teli akció volt. A román határon való szervezett szöktetés 1944. augusztus 23-án befejeződött. A magyar–román határ hadszíntérré vált. Az ifjúsági mozgalmakon kívül nem akadt egyetlen szervezet sem, amely vállalta volna a felelősséget az életveszélyes mentőakció véghezviteléért. A tordai és aradi hitközségek nyilvántartása szerint 15 ezer zsidó fiatal lépte át illegálisan a határt Romániába. Ez a nagyméretű, sikeres kiszöktetési akció, mely a deportálástól és a biztos haláltól mentette meg résztvevőit, páratlan volt a németek által megszállt Európában.
1944. október15-e, a fasiszta Nyilaskeresztes Párt hatalomátvétele után megkezdődött a budapesti zsidóság utáni kegyetlen hajtóvadászat. Naponta jelentek meg új és új plakátok az utcai hirdetőtáblákon, amelyek a zsidók különböző csoportjait hívták be kényszermunkára. A behívók nyomán Budapesten eltűnt a felnőtt zsidó lakosság. Sok gyerek szülő nélkül maradt. Szomszédok, idősebb testvérek jelentek meg a Nemzetközi Vöröskereszt Mérleg utca 4. szám alatti irodájában, és otthagyták a magukra maradt gyerekeket. A cionista ifjúság azonnal reagált. Rövid idő alatt több mint 50 gyermekotthon létesült a Nemzetközi Vöröskereszt védnöksége alatt. Erre alkalmas helyiségeket béreltek, berendezték és ellátták a legszükségesebb felszereléssel. Megszervezték a gyerekeket foglalkoztató nevelői gárdát az ifjúsági mozgalom neveltjei közül, illetve az otthonok adminisztratív-gazdasági személyzetét is. Az épületekre kifüggesztették a táblát: „Ez a ház a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt áll”.
A cionista ifjúság gondoskodott a gyermekotthonok rendszeres élelmiszer- ellátásáról, az alapvető szükségletekről, a fagyos téli hónapokban tüzelő szállításáról. A Nemzetközi Vöröskereszt és az ifjúsági mozgalom képviselői döntöttek közösen arról, melyik gyermekotthonba, melyik „védett ház”-ba vagy a pesti gettóba küldjenek-e másnap a készletből. A cionista ifjúság feladata volt kísérni a társzekereket, a portyázó nyilasoktól és a katonáktól megvédeni az élelmiszer-szállítmányt, illetve biztosítani, hogy eljusson rendeltetési helyére. 55 gyermekotthont létesített és működtetett, 6 ezer lelket mentett meg a vérengző nyilas korszak és Budapest ostroma alatt az illegális cionista ifjúsági mozgalom. Ez egy hihetetlen és egyedülálló fejezet a második világháború történetében.
A teljes írás ide kattintva olvasható el
