Együtt éltünk-együtt élünk – állandó kiállítás nyílt a pécsi és baranyai zsidóság történetéből
A megyeszékhely és a baranyai zsidók 18. századtól napjainkig tartó történetét feldolgozó állandó kiállítást hoztak létre a pécsi zsinagógában.
egy__tt__l__nk_p__cs_1.jpg
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Az „Együtt éltünk – együtt élünk” – a pécsi és baranyai zsidók története a 18. századtól napjainkig című kiállítás egy teljes egészében uniós finanszírozású program elemeként valósult meg csaknem 20 millió forint felhasználásával.
A tárlaton tematikus tablókon, érintőképernyős készülékeken, nagy képernyős televíziókon, korhű dokumentumokon, családtörténeteken és személyes tárgyak bemutatásán keresztül elevenedik meg a helyi zsidóság történelme.
Hoppál Péter, a Emberei Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára személyesen nem lehetett jelen a kiállítás pénteki megnyitóján, ugyanakkor köszöntőlevelében arról szólt: a kiállítás helytörténeti, művelődéstörténeti, szociokulturális üzenete újabb kulturális-turisztikai vonzerővel erősíti Pécset.
Felidézte, hogy a tárlat az Értékes Pécs elnevezésű, 400 millió forintos program részeként valósulhat meg, amely a középkori egyetemtől az ortodox kincseken és a református egyházművészeten át a pécsi zsidóság értékeinek bemutatásáig széles tematikát ölel fel, mutat be az ide látogatóknak. Az államtitkár levelében megemlítette, hogy jelenleg is zajlik a pécsi zsinagóga 120 millió forintos fejlesztése és reményei szerint belátható időn belül folytatódni is tud az épület 1869-es, eredeti pompájának helyreállítása további programok segítségével.
egy__tt__l__nk_p__cs_2.jpg
Hoppál Péter, államtitkára; Nagy Marianna egyetemi docens és Schönberger András, pécsi főrabbi
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Páva Zsolt (Fidesz) polgármester azt hangoztatta, hogy Pécsen az elmúlt háromszáz évben – a holokauszt tragédiáját kivéve – mindvégig békében éltek együtt zsidók és nem zsidók, ráadásul együtt vettek részt a megyeszékhely történetének legnagyobb gazdasági fejlesztésében a 19. században.
Véleménye szerint a kiállítás arra emlékezteti a látogatóit, hogy mit köszönhet Pécs és Baranya a helyi zsidóságnak, milyen békességben és együttműködésben éltek a városban és a megyében együtt a különböző vallású emberek a régmúltban és a közelmúltban.
Dombi Gábor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselője úgy fogalmazott: a kiállítás jó példája annak, hogy szorgos, odaadó munkával fel lehet még kutatni a magyar zsidósághoz köthető kordokumentumokat, rekonstruálható az életmód, a zsidók társadalomban betöltött szerepe annak ellenére is, hogy a holokauszt idején az áldozatokkal együtt megannyi érték veszett oda.
Mint mondta, az elmúlt évek fáradozásai ilyen tekintetben most hozzák meg gyümölcseiket és különösen érdekes, hogy ebben a mai vidéki zsidóság tagjai nem zsidó társaikkal együtt milyen példaértékű módon járnak Budapest előtt. Hozzátette: Pápa, Sopron, Gyöngyös, Tiszafüred és Pécs mintát adnak mindenkinek, hiszen mindenhol másképp, mégis a vizualitásra erősen építve mesélik el a zsidóság virágzásának és hanyatlásának drámai történetét.
A pécsi zsinagóga a Dunántúl legnagyobb működő zsinagógája, az állandó kiállítás az első emeleti karzaton és a lépcsőházakban oly módon kapott helyet, hogy ne zavarja a hitéleti tevékenységet. A most kialakított tárlat Magyarország egyetlen olyan zsidóságtörténeti kiállítása, amely egy város hitközségének történetét, a benne élők sorsfordulóit a 18. századi letelepedésüktől napjainkig bemutatja, a tágabb magyarországi gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti folyamatokba helyezve. (MTI)
