Kiállítás az izraeli-vatikáni diplomáciai kapcsolatfelvétel évfordulóján
Izrael Állam és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás Pápai látogatások Izraelbe címmel a Budapesti Olasz Kultúrintézetben kedden.
izrael_vatik__n.jpg
Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete
(Fotó: Kallos Bea / MTI)
A Szentszék és Izrael Állam közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló megállapodást 1993. december 10-én írták alá, majd 1994 elején ratifikálták – idézte fel a kiállítás megnyitóján Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius.
Mint hangsúlyozta, a zsidóság és a katolikus egyház közötti kötelék évezredekre nyúlik vissza: a gyümölcsöző kapcsolatok mindig erősek voltak. „Ugyanakkor ez a kapcsolat nagyon összetett, és nem nélkülözte az olyan időszakokat sem, amelyeket a kölcsönös félreértés és elutasítás jellemzett” – fűzte hozzá.
Az apostoli nuncius elmondása szerint a párbeszéd és barátság időszaka a hatvanas években vette kezdetét; VI. Pál pápa 1964-es szentföldi látogatása után a Nostra Aetate kezdetű, 1965-ös zsinati dokumentum fölmentette a zsidó népet a Krisztus keresztre feszítésére vonatkozó kollektív bűnösség vádja alól.
II. János Pálnak döntő szerepe volt az új periódus megszilárdításában, hiszen a pápa elismerte a zsidó nép szülőföldhöz való jogát, majd 1992-ben fölállt az a kétoldalú kapcsolatok normalizálását célzó munkabizottság – emlékeztetett.
Alberto Bottari de Castello értékelése szerint a megállapodás ratifikálása óta a Szentszék és Izrael közötti párbeszéd és barátság megerősödött; II. János Pál 2000-ben, XVI. Benedek 2006-ban zarándokolt el a Szentföldre, I. Ferenc pápa idén májusi apostoli útja pedig újabb mérföldkőnek számít.
Mint emlékeztetett, Simon Peresz izraeli elnök a „béke és a béketeremtés embereként” üdvözölte Ferenc pápát, aki egyaránt elismerte Izrael és a palesztin nép békéhez való jogát, és kiállt a kétállami megoldás mellett.
„Most, hogy a fegyveres ellentét halálos lángjai Gázában végre lecsillapodtak, és ezzel megnyílt az út a tartós fegyverszünet felé, csak remélhetjük, hogy ez a fegyvernyugvás átadja helyét a végleges békének” – jegyezte meg.
Az apostoli nuncius hozzátette, néhány kérdés még nyitva maradt: máig folynak például a diplomáciai erőfeszítések annak érdekében, hogy Izrael és a Szentszék között egy gazdasági megegyezés is létrejöjjön.
Elmélyültebb tanulmányozásra vár a Közel-Keleten élő keresztény kisebbségek sorsa, a radikális iszlám erősödése, és mindenekelőtt az antiszemitizmus elleni együttműködés megerősítése – hangsúlyozta.
Az egyház elkötelezetten részt vállal az antiszemitizmus elleni harcban – közölte Alberto Bottari de Castello Ferenc pápát idézve, aki figyelmeztetett: „a soá tragédiája az emberi gonoszság mélységének szimbóluma”.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete a kétoldalú egyezményt történelmi mérföldkőnek nevezte, nem csupán a Szentszék és Izrael, hanem a katolikus egyház és a zsidók kapcsolatában is.
Mint emlékeztetett, 1904-ben Herzl Tivadar X. Piusz támogatását kérte a zsidó állam megállapításához, de a pápa kategorikusan elvetette a kezdeményezést, majd a Szentszék megtámadta az ENSZ 1947-es megosztási határozatát.
A nagykövet szerint a történelmi és teológiai fordulatot a Nostra Aetate elfogadása jelentette. Ez a dokumentum felmentette a zsidókat a Jézus halála miatti kollektív bűn alól, amely vád a vallási antiszemitizmus egyik legjelentősebb forrása volt a történelem folyamán – fejtette ki.
A következő mérföldkő az alapszerződés volt, amely a diplomáciai kapcsolatok kiépítésén, az antiszemitizmus elleni harcban mutatott elkötelezettségen, a kulturális és tudományos cserekapcsolatokon és a keresztény zarándoklatok ösztönzésén alapszik – közölte a nagykövet.
Ilan Mor hozzátette: az elmúlt húsz évben Izrael és a Szentszék kapcsolata átesett megértéssel teli időszakokon, de olyanokon is, amelyek nehézségekkel jártak, ennek ellenére a párbeszéd végig fennmaradt.
Ferenc pápa izraeli látogatása után lehetővé vált a gazdasági és pénzügyi egyezmény befejezése, amely tulajdonjogokkal és adózással kapcsolatos kérdéseket tárgyal – jegyezte meg.
A nagykövet elmondása szerint a jelenlegi kapcsolatok Izrael és a Szentszék között kölcsönös tiszteleten és párbeszéden alapszanak, és bár még várnak a két félre kihívások, jelentős előrelépéseket tettek, Ferenc pápa például erős szavakkal ítélte el az antiszemitizmust.
„Biztos vagyok abban, hogy Ferenc pápa látogatása, ahogy elődjeié is, hozzájárul majd a katolikus egyház és a zsidó nép közti békülés, elismerés és párbeszéd folyamatához, és a Szentszék és Izrael kapcsolatához” – fogalmazott Ilan Mor.
Az Olasz Kultúrintézetben nyílt, Pápai látogatások című kiállítás a legutóbbi négy pápa izraeli látogatásait, és a három monoteista vallás szent földjét mutatja be, míg a Vízum az életért című, már nyár óta látható tárlat olyan diplomatákról szól, akik zsidók életét mentették meg a holokauszt idején. (MTI)
