Az ember nem mindig ismeri szándékainak okát, de az Örökkévaló igen
Jó szombatot, Shabat Shalom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 20:22 óra, az ünnep kimenetele: 21:39 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 21:39 óra után.
A Tórából ezen a héten a „Pinchász” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Heti szakaszból:
„És tizenötödik napján a hetedik hónapnak, szent gyülekezés legyen nálatok, semmi szolgai munkát ne végezzetek, üljetek ünnepet az Örökkévalónak hét napig.” (Mózes 4. 28.25., Dr. Bernstein Béla fordítása)
Pinchász– Áron unokájának a neve
(Mózes 4. 25:10–30:1.)
Emlékeztetőül: a múlt héten olvasott szidra végén Pinhász dárdát döfött egy másik zsidó, illetve annak midjanita partnerének mellkasába, ennek következtében megszűnt az Izrael fiait sújtó csapás.
„Pinhász, Eleázár fia, Áron, a pap fia elfordította haragomat Izrael fiairól, mikor buzgólkodott értem köztük, hogy ne pusztítsam el Izrael fiait haragomban”. Évszázadokkal később a T’náh-ban felbukkan valaki, akit ugyancsak buzgólkodónak ismerünk meg (1Királyok 19:14), nem más ő, mint Elijá háNávi, azaz Illés próféta.
A midrás (Jálkut Simoni) azt állítja az egyszerűség (?) kedvéért: „Pinhász és Elijá ugyanaz”. A Targum Jonatán szerint Pinhász angyal lett, aki örökké él, és a megváltás előhírnöke lesz a napok végeztével. Isten így szólt Pinhászhoz: „ahogy békességet szereztél Izrael és köztem ebben a világban, úgy békességet szerzel köztem és gyermekeim közt az eljövendő világban”, amint írva van (Máláhi 3:23-24): „Íme, elküldöm nektek Eliját, a prófétát, mielőtt eljön az Örökkévaló nagy és félelmetes napja. És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét az atyákhoz, hogy el ne jöjjek és meg ne verjem a földet átokkal”.
Jehiél Jákov Weinberg rabbi szerint: „aki Isten dicsőségére buzgólkodik, azt tiszta szándékok kell, hogy vezessék”, sőt, azt is hozzátehetjük: még a látszatát is el kell kerülnie annak, hogy cselekedeteinek nemes volta esetleg megkérdőjelezhető.
Bölcseink szerint a Pinhász által megölt Zimrit Mózes megfeddte a midjánita nővel való viszonya miatt, mire az így válaszolt: “és neked vajon ki adott engedélyt arra, hogy midjánita nőt vegyél el”? Talán Zimri is tudta, mi egészen biztosan, hogy Mose rábénu esete különbözik, lévén Cippórát a Tóraadást megelőzően vette el. A valóság és aközött, hogy mit gondolunk róla, néha hatalmas szakadék tátong, ezért Mózes bizonyára jól tette, hogy nem ölte meg Zimrit.
Közösségeinket ismerve aligha kerülte volna el, hogy azt gondolják tettéről: a szemtelenség miatti bosszúvágy fűtötte, vagy, hogy így akarta lemosni magáról szégyenét, amiért midjánita nőt vett feleségül. Ez talán így érthető, viszont problémát jelent, hogy Pinhászban is midjánita vér csordogált, azaz őt is illethették volna hasonló vádakkal. Illették is. Eleve sokat gúnyolódtak rajta, mert édesapja a midjánita Jitro egyik lányát vette el, és nem is számított kohénnak, mert az eredetileg csak Áronnak és fiainak járt, illetve azon leszármazottaiknak, akik felkenésüket követően születtek meg. Mivel Pinchász korábban született, ezért, miként a Talmud (Zeváhim 101b) fogalmaz: Pinchász nem volt kohén, csak Zimri megölése után/által lett azzá.
Miután látták Pinhász „buzgólkodását”, az elsőhöz intézett kérdések így hangzottak: „Vajon szentebb vagy Mózesnél? Benne bizonytalanság volt motivációjának tisztasága kapcsán, te ennyire bízhatsz magadban? A ’jószándékkal’ érdeklőknek a Tóra válaszol, hiszen az ember nem mindig ismeri szándékainak okát, de az Örökkévaló igen: „Pinhász, Eleázár fia, Áron, a pap fia”, vagyis egy olyan ember cselekedett értem, aki elsősorban Áron unokája, ezért szándékai biztosan tiszták.
Darvas István rabbi / OR-ZSE
