110 éve halt meg Herzl Tivadar, a zsidó állam megálmodója
Herzl Tivadar (Theodor Herzl) magyar születésű író, újságíró, politikus, a cionista mozgalom alapítója, az önálló zsidó állam szorgalmazója 110 éve, 1904. július 3-án halt meg az ausztriai Edlachban.
1860. május 2-án Pesten született jómódú középosztálybeli szülőktől, középiskolai tanulmányait a budapesti evangélikus gimnáziumban végezte. A család 1878-ban Bécsbe költözött, ahol Herzl az egyetemen jogot és irodalmat tanult, 1884-ben szerzett jogi doktorátust. Újságíróként dolgozott, mérsékelt sikerű drámákat írt, majd 1891-ben a Neue Freie Presse című bécsi lap párizsi tudósítója lett. 1894-ben ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről, amely rádöbbentette, hogy nemcsak Ausztria-Magyarországon, hanem a forradalom hazájában is erős az antiszemitizmus. Ezt addig olyan társadalmi problémának tekintette, amely megoldható a zsidók asszimilációjával, de ettől fogva meggyőződésévé vált, hogy szervezett ellenlépésekre van szükség, végső megoldásként pedig létre kell hozni a zsidók saját államát.
A Dreyfus-per hatására írta meg a „Der Judenstaat” (A zsidó állam) című röpiratát, amely 1896 februárjában jelent meg nyomtatásban. „A zsidókérdés nem társadalmi vagy vallási, hanem világpolitikai kérdés, amelyet a civilizált nemzetek világtanácsának kellene megoldania…” – írta, és azt javasolta, hogy a világ különböző tájain élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején elűzték őket. Európai nagyvárosokban propagálta eszméit, profetikus megjelenésével és fellépésével lenyűgözte hallgatóit.
1897. augusztus végén a svájci Bázelbe Zsidó Világkongresszust hívott össze, a résztvevő 200 küldött főleg Közép- és Kelet-Európából érkezett, de jöttek Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is. „Le akarjuk rakni annak a háznak az alapkövét, amely a zsidó nép menedéke lesz” – hirdette meg beszédében. A kongresszus programot fogadott el, mely kimondta: „A cionizmus arra törekszik, hogy Izrael földjén hazát teremtsen a zsidó nép számára.” Tervbe vette zsidó földművesek és munkások palesztinai letelepítését, az egyes országok zsidóságának egyesítését szövetségekben, valamint a zsidó önérzet fejlesztését és ápolását. A küldöttek Herzl elnökletével létrehozták a Cionista Világszervezetet, a mozgalom a nevét a jeruzsálemi óváros melletti Cion dombjáról kapta, ahol a hagyomány szerint eltemették Dávid királyt. A következőket írta naplójába a történtekről: „Ha össze akarnám foglalni a Bázeli Kongresszust egyetlen mondatban, azt mondanám: Bázelban megalakult a Zsidó Állam. Ha ezt hangosan mondanám, közröhej kísérne, de talán öt év múlva vagy inkább ötven év múlva mindenki látni fogja.”
Die Welt címmel megalapította a cionizmus bécsi hetilapját, létrehozta a Zsidó Nemzeti Alapot, s évről évre újabb cionista kongresszusokat szervezett. Tudta, hogy a nagyhatalmak (elsősorban a térségben érdekelt Németország, Törökország, Nagy-Britannia és Oroszország) támogatása nélkül nem valósulhatnak meg elképzelései. Sikerült felvennie a kapcsolatot a török szultánnal, de nem tudta nála elérni a Palesztinába költöző zsidók önrendelkezését. Tárgyalt a római pápával és a német császárral is, majd Nagy-Britanniához fordult a Sinai-félszigeten vagy esetleg Cipruson alapítandó zsidó állam érdekében, a britek azonban Ugandát javasolták erre a célra. Az 1903-as cionista kongresszuson ezt az elképzelést heves viták kísérték, a szervezet majdnem feloszlott emiatt, majd az 1905-ös tanácskozás végleg elutasította az utóbbi elképzelést.
Herzl Tivadar ezt a döntést már nem érhette meg: 1904. július 3-án, mindössze 44 évesen tüdőgyulladásban és szívelégtelenségben elhunyt az alsó-ausztriai Edlachban. Holttestét – végakaratának megfelelően – Izrael állam 1948-as megalakulását követően Jeruzsálembe vitték, és a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el. A zsidó álamban Herclija városa őrzi a nevét, fényképe ott látható az izraeli parlament, a kneszet üléstermében. Budapesti, Dohány utcai szülőházában ma Zsidó Múzeum működik, melynek falán emléktábla jelzi, hogy ott született a zsidó állam megálmodója. A Dohány utcai zsinagógát a róla elnevezett park övezi. (MTI)
