Nagykanizsa: a város zsidóságának évszázadairól nyílt kiállítás
Családok, sorsok, történetek a nagykanizsai zsidóság két évszázadából címmel nyílt vasárnap kiállítás a Magyar Plakát Házban, emlékeztetve a helyi zsidóságnak a város fejlődését meghatározó szerepére és a vészkorszak okozta veszteségekre.
A Thúry György Múzeum által szervezett, Kőfalvi Csilla muzeológus által rendezett tárlat megnyitóján Cseresnyés Péter polgármester (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: a kiállítás egyben kiállás is egy érték és „az erkölcs parancsa” mellett.
Köszöntőjében felidézte, hogy Nagykanizsán végigsétálva olyan építészeti értékek, emlékek kerülnek a szemünk elé, amelyek a patinás múltra emlékeztetnek, amelyek mind a jelentős „zsidó-magyar közösségi élet” bizonyítékai. Említést tett a 200 éves, ma elhanyagolt állapotú belvárosi zsinagógáról, az egykori Kaszinó, a Divatcsarnok, az első patika és a felsőkereskedelmi iskola épületéről, illetve a négyezer ember nyughelyét jelentő temetőről.
A polgármester utalt rá: az egykori kereskedőváros jelentőségét mutatja, hogy a kanizsai kereskedők az Adrián saját hajóflottát tartottak fenn, amellyel bekapcsolódtak a világ áruforgalmába. A temető ugyanakkor nemcsak a dicső és nehéz múltra, de a jelenre is emlékeztet, a „történelem legnagyobb traumájáról” tanúskodik – mondta.
A május 24-ig látható tárlat fotókon, egykori dokumentumokon és tárgyakon keresztül mutatja be a zsidóság 19-20. századi nagykanizsai szerepét. Olyan, a város határain túl, de külföldön is jelentős szerepet betöltő családok, mint a Gutmann vagy a Löw mellett megemlékezik a néhány éve elhunyt történész, író, publicista Fejtő Ferencről és a színházi életben kimagasló tevékenységet végzett Hevesi Sándorról mint híres nagykanizsaiakról. A kiállítás a 20. századi vészkorszakból származó magán- és hivatalos iratok segítségével ábrázolja a zsidóüldözés következményeit. (MTI)
