Holokauszt emléknap – megemlékezések országszerte
MAZSIHISZ
Makón és Pécsett emléktáblát állítottak a gyermekáldozatoknak és a gyermekmentő tanároknak, Áder János, Navracsics Tibor és Pokorni Zoltán, a Cipők a Duna-parton emlékműnél emlékeztek. Az első magyarországi gettóépítések hetvenedik évfordulóján fákat ültettek a Holokauszt Emlékközpontban, az első magyarországi gettóépítések évfordulóján fákat ültettek, majd Kádár György, a koncentrációs táborok borzalmait megrajzoló kiállítását nyitották meg. Beregszászon a holokauszt kárpátaljai áldozataira emlékeztek.
holokausztemleknap_2014.jpg
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Orbán Viktor miniszterelnök, Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc pártelnökök levélben fejezték ki együttérzésüket a magyar zsidó közösséggel.
Pokorni Zoltán: A német megszállás magyarázat és nem mentség a holokausztra
A holokauszt a magyar történelem része, nem egy európai város vagy ország ügye, hanem a „mi ügyünk”, hiszen magyarok voltak a gyilkosok és az áldozatok is. (…) A német megszállás magyarázat és nem mentség az akkori magyar kormány számára.
Orbán Viktor: a holokauszt a nemzet közös fájdalma volt
A nemzet közös fájdalmának és veszteségének nevezte a holokausztot Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) írt levelében.
A Heisler András Mazsihisz-elnöknek címzett levélben – amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatott el szerdán az MTI-hez – a kormányfő azt írta: az emléknapon „új alkotmányunk szavaival valljuk, hogy a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra”. A miniszterelnök szerint itt az idő a megújulásra, eljött az ideje annak, hogy a magyar nemzet történelmét végre egészben lássuk.
„A magyar zsidóság fájdalma minden magyar ember fájdalma. Bár a holokauszt borzalma zsidó honfitársainkra méretett, az ő életüket, javaikat pusztította el, a nemzet közös fájdalma és vesztesége volt. Felfogásunk szerint ugyanis a magyar zsidóság a magyar nemzet része volt, és az is marad” – fejtette ki.
Orbán Viktor biztosította a Mazsihisz elnökét, hogy a magyar zsidók közössége a most alakulófélben lévő kormány tiszteletére, barátságára és védelmére a jövőben is számíthat.
„A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából kérem, fogadja együttérzésemet, és engedje meg, hogy kifejezzem a magyarországi zsidó közösség iránti nagyrabecsülésemet” – zárta levelét a miniszterelnök.
Mesterházy Attila: szembe kell néznie a múlt tragédiájával és napjaink fenyegetéseivel
Mesterházy Attila szerint a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján minden magyarnak őszintén szembe kell néznie a múlt tragédiájával és napjaink fenyegetéseivel is. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán az MTI-vel azt is közölte, hogy nincs szükség a német megszállás emlékművére, mert az nem a szembenézést szolgálja, hanem a szembenállást mélyíti.
Az ellenzéki politikus közleménye szerint őszinte választ kell találni arra, hogy miként történhetett meg a 70 évvel ezelőtti tragédia, miként fordulhatott az ország egykori vezetősége saját népe ellen. Hogyan fordíthatta el a fejét a bűnöket látva sok millió magyar? – tette fel a kérdést a pártelnök, aki szerint azt is meg kell kérdezni, hogy az ország mai vezetősége miért fordul szembe a holokauszt túlélőivel és leszármazottaival.
Mesterházy Attila azt írta, a kormány nem a holokauszt áldozatai emlékének ápolásával foglalkozik, hanem az egykori elkövetők bűneinek tisztára mosásával próbálkozik. Közölte, a német megszállás emlékműve nem a társadalmi megbékélést szolgálja, hanem az ellenségeskedést, nem nyugalmat hoz, hanem feszültséget szít.
Az MSZP vezetője szerint felmentésre, bűnbocsánatra senki nem tarthat igényt az egykori felelősök közül, miként a történelem meghamisítása sem adhat a mai felelősöknek feloldozást. Nincs olyan ideológia, amely igazolná az Orbán-kormány szándékát, az emlékmű létjogosultságát, védelmezőinek igazát – fogalmazott.
Az ellenzéki párt elnöke közölte, ma is felelősségünk védelmezni a történelmi igazságot, kivívni a jog- és esélyegyenlőséget, megteremteni a biztonságos életet.
A közleményben Mesterházy Attila úgy fogalmazott, „a mai napon minden őszinte demokratával közösen megfogadjuk, hogy vállaljuk a történelmi felelősséget”. Úgy folytatta, fejet hajtanak az áldozatok emléke előtt, az elkövetőkre pedig emlékeztetnek. „Mert csak így tanulhatunk a múltból, és csak így akadályozhatjuk meg, hogy az egykori bűnöket elkövessék megint” – tette hozzá.
Bajnai Gordon: A német megszállás ténye korántsem menti fel a magyar államot
Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött a gettók és gyűjtőtáborok felállítása Kárpátalján.
A holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája, mely során több mint félmillió honfitársunkat pusztították el. A német megszállás ténye korántsem menti fel a magyar államot a történelmi felelősség alól, hiszen zsidó honfitársaink összegyűjtése és deportálása a magyar állami szervek hathatós közreműködésével történt. Ne feledjük el ezt akkor, amikor a kormány egy olyan emlékművet akar ránk erőltetni, mely a magyar államot igyekszik felmenteni e felelősség alól.
A mai emléknapon hajtsunk fejet az áldozatok előtt, és emlékezzünk! Ne felejtsük el őket soha!
Emlékezzünk azokra a hősökre is, akik életüket kockáztatták, hogy másokat megmentsenek: rájuk legyünk büszkék!
Ne feledjük soha a bűnösöket sem: emlékezzünk, hogy nemzeti tragédiánk soha ne ismétlődhessen meg!
Gyurcsány Ferenc: Az áldozatok fájdalma mindannyiunk fájdalma
Horthy rendszere halálba küldött egymillió honfitársunkat. Kit a Don irányába, kit a gázkamrák poklába. Sokan azt gondolták, sőt, gondolják ma is, hogy ez rendben is volt. Pedig az a sár, ami akkor ránk tapadt, ma is égeti a bőrünket. Mi, demokraták, azt akarjuk, hogy a nemzet tanuljon történelmi bűneiből. Ne fosszuk meg a nemzetet attól, hogy jobbá, nemesebbé, tisztességesebbé váljék.
Ha megtörik a józan ész és a becsület erejét, ahogy 1944-ben tették, akkor erre a veszélyre figyelmeztetni kell 2014-ben is. Nincs ebben túlzott hisztéria. Inkább a közöny volt túlzott hetven éve, és az akkori gyilkosoknak, kollaboránsoknak ma sem lehet megbocsátani. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján álljon a lelkünkben, a szívünkben az örök mementó, hogy erősnek kell lennünk, tudnunk kell nemet mondani, és van olyan helyzet is, ahol a vélemény sem lehet szabad, ha valakit emberi méltóságában, gyászában aláznak meg. Az áldozatok fájdalma mindannyiunk fájdalma. Nem fogjuk hagyni, hogy a Gonosz arcát emberivé próbálják festeni hazug emléművekkel.
A történelem nem fogja felmenteni azokat sem, akik ma sunyítanak és elmossák a bűnösök felelősségét. Hitványságuk közössé válik gyalázatos 1944-es elődeikével.
Meghajtom fejem a zsidó és a roma holokauszt minden áldozata előtt, osztozom leszármazottjaik fájdalmában.
| Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A kezdeményezés Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nevéhez fűződik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója tiszteletére 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon. |
