Őrizzétek meg törvényeimet és rendeleteimet…
Jó szombatot, Shabat Shalom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:09 óra, az ünnep kimenetele: 20:16 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:16 óra után.
A Tórából ezen a héten a „ÁCHRÉ MOT” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Heti szakaszból:
„Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Én vagyok az Örökkévaló a ti Istenetek. Egyiptom országának cselekedete szerint, amelyben laktatok, ne cselekedjetek és Kanaán országának cselekedete szerint, ahová én viszlek benneteket, ne cselekedjetek, törvényeik szerint ne járjatok; rendeleteimet tegyétek meg és törvényeimet őrizzétek meg, hogy járjatok szerintük; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.” (Mózes 3. 17.2-4., Dr. Bernstein Béla fordítása)
j__szombatot_04_11.jpg
Áchré Mot
(Mózes 3. 16–18.)
Peszáh előtt néhány nappal a hetiszakasz jóvoltából egy másik ünnepünk, Jom Kippur kerül előtérbe. És szólt az Örökkévaló Mózeshez Áron két fiának halálát követően (16:1).
Rabbi Hijá bár Ábá mondta: „Niszán elsején haltak meg Áron fiai. Vajon miért van említve haláluk Jom Kippur kapcsán (a mostani szidra elején)? Azt tanítja, hogy miként Jom Kippur, úgy a cádikok halála is engesztelést hoz Izraelnek.”
„A hetedik hónapban, a hónap tizedikén, sanyargassátok lelketeket” (16:29)
Rabbi Ábrahám Jehosuá Hesel a lizsenszki rabbi kiváló tanítványa mondta e verssel kapcsolatban: „ha lenne elegendő erőm, akkor érvényteleníteném az összes közösségi böjtöt, melyeket parancsba kaptunk, mert gyengék vagyunk a hosszú és megterhelő gólesz (számkivetettség) miatt. Kettő, Tisá beÁv és Jom háKippurim kivételével. Hiszen az előbbi kapcsán emlékezünk elpusztult ékességünkről, a Szentélyről, ki lenne képes enni ilyenkor?! Az engesztelés szent napján pedig, mikor megtisztulunk minden vétkünktől és bűnünktől a Világ Teremtője előtt, kinek van szüksége evésre?!”
„Szombatok szombatja az nektek” (16:31). Jom Kippur egyedülálló az ünnepek között, ezért is nevezik szombatok szombatjának, mert a többi jeles nappal ellentétben tilos minden olyan munkavégzés ezen a napon, mely a „lélek jóllakatását” (ohel nefes: az ünnep előtt meggyújtott tűzről való főzés, dohányzás, ezeken túl a részben ide kapcsolódó közterületen való hordás) szolgálja.
A Misna összefoglalása: „Nincs különbség a szombat és az ünnepek között csak az ohel nefes vonatkozásában. Nincs különbség a szombat és Jom Kippur között: ha ezt (szombat) szándékosan megszegi, akkor emberek kezei (által éri a büntetés, megkövezés által), ha ezt (Jom Kippur) szándékosan megszegi, akkor kárét büntetésben részesül, vagyis nem emberi, hanem égi bíróság mondja ki ítéletét).
„Őrízéttek meg a törvényeimet és rendeleteimet, melyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk”(18.5). Ezzel kapcsolatban jegyzi meg a Máhársám: „a Tóra ezen a helyen figyelmezteti Izrael fiait, hogy nem csupán a Szinájon átadott parancsolatokat kell megőrizniük, hanem azokat is, melyeket különböző időszakban élt rabbik rendeltek el („melyeket megtesz az ember”). Miként bölcseink a Talmudban tanították: „Jerubáál (Gideon) olyan a nemzedékében, mint Mózes a nemzedékében…Jiftách a nemzedékében olyan, mint Smuel a nemzedékében”.
Rabbi Eliezer Hálévi Hurwitz máshová helyezi a hangsúlyt, elsőként felidézi az Atyák fejezetében (2:2) tanultakat: „jó a tóratanulás dereh erec–cel”. E kifejezés legalább kétféleképpen értelmezhető, egyaránt jó, ha civil foglalkozásnak, illetve ha illemtudó viselkedésnek fordítjuk. Ráv Hurwitz szerint amellett, hogy a zsidó hagyomány értékeit megőrizzük, fontos hétköznapi tevékenységeink során („melyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk”) a derech erec előírásait alkalmazni.
R. Johanán mondta R. Simon ben Jehocádák nevében: Minden tórai tilalmat át lehet hágni annak érdekében, hogy az ember életben maradjon, hármat leszámítva: a bálványimádás (ávodá zárá), a tiltott szexuális kapcsolatok (giluj árájot) illetve a szándékos vérontás (sfichut dámim) tilalmát.
Honnan tudjuk, hogy az élet védelmében át lehet hágni a micvákat? Mert írva van, hogy azért kapta azokat az „ember, hogy éljen általuk”, nem pedig, hogy meghaljon miattuk.
R. Meir mondta: Honnan tudjuk azt, hogy ha egy nem zsidó foglalkozik a Tórával, akkor olyan lehet, mint a főpap?
R Meir idézi e fenti pászukot, és rávilágít: nem kohanitákról, levitákról, vagy éppen jiszráelhez tarozókról ír a Tóra, hanem minden emberről.
Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
