Istenkép Auschwitz után – kerekasztal-beszélgetés Szegeden
Istenkép Auschwitz után címmel rendeztek vallásközi kerekasztal-beszélgetést a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából kedden Szegeden, a Gál Ferenc Főiskolán.
Kiss-Rigó László, a rendezvény szervezésében részt vevő Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke úgy fogalmazott, Auschwitz után valójában nem az istenkép változott meg, hanem az emberről alkotott kép. A történelem bizonyos pillanataiban, így a holokauszttal kapcsolatban is látjuk, az ember milyen erkölcsi mélységekbe képes süllyedni, mennyire embertelenné tud válni. Amikor kétségbe esnénk emiatt, az istenkép az, ami erőt ad – tette hozzá.
istenk__p_auschwitzut__n.jpg
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
A római katolikus püspök szerint önmagában az emlékezés nem elegendő ahhoz, hogy többet ez ne fordulhasson elő. Sok mindent tehetünk, az oktatás, nevelés, az emlékezés terén, az egyetlen garancia mégis, ha rádöbbenünk, milyen az igazi kapcsolat teremtő és teremtmény között.
Schőner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora családja történetét a közönségnek elmesélve kifejtette, csak érzelmekkel átitatva tud a holokausztról beszélni, hiszen 39 rokonát gyilkolták meg 1944-ben.
Türelemre, empátiára van szükség, hogy azoknak az embereknek, akik túlélői a soának – nagyon kevesen vannak már –, nyugodt legyen „a földi élet ősze”, ne érezzenek félelmet, ne rettenjenek meg, ha olyan hangokat hallanak időnként, melyek szörnyű emlékeket idéznek – hangsúlyozta a főrabbi.
A rektor szerint ha sikerül megértetni embertársainkkal – vallásra és világnézetre tekintet nélkül –, mi történt egykor és mit szeretnénk közösen építeni ebben az országban, akkor talán könnyebb lesz az emlékezés. Miközben a szívünkben ott él a hatmillió európai, köztük a hatszázezer magyar zsidó elvesztésének mérhetetlen gyásza és fájdalma. Schőner Alfréd úgy vélte, szólni kell arról is, hogy ez az ország akkor nem védte meg állampolgárait, pedig ez lett volna a kötelessége. Az ezzel való szembenézés közös felelősségünk – tette hozzá.
Bölcskei Gusztáv református püspök elmondta, keresztyén és zsidó gondolkodók között is hihetetlen sokféle magyarázat merült fel a miértekkel kapcsolatban. Végső elméleti válasz erre a kérdésre nincs, de talán nem is ez a mi dolgunk, hanem az, hogy érzékennyé tudjunk válni arra, ami történt.
Lackner Pál evangélikus püspök szerint a reformáció egyik félmondata, hogy naponta meg kell térni az Úristenhez és önvizsgálatot kell tartani egyre aktuálisabb a mai ember számára. A gonosz realitás az életünkben, amely ellen küzdeni kell – mondta.
Török Csaba teológus Szent Pál apostol egy leveléből idézett, melyben a zsidóság és a kereszténység kapcsolatát az olajfa képével írta le, a törzs, amely ágakat hordozza a zsidóság, a rá oltott vesszők pedig a kereszténység.
Auschwitz ezért valóban a kereszténység halála, hiszen, amikor a lombkorona elkezdi kiirtani a saját gyökérzetét igazából önmagát pusztítja el. Nem egyszerűen az emberi gonoszságról van szó, hanem annak a hatványáról, egyfajta totális önmegtagadásról, amely éppen ezért lezárhatatlan tény marad a kereszténység lelkiismeretében – hangsúlyozta a teológus.
Lednitzky András, a szegedi zsidó hitközség elnöke az együttműködés fontosságát emelte ki. Úgy fogalmazott, a szeretet fölötte áll a gyűlöletnek. Ha ezt tartjuk fő célkitűzésünknek, és próbáljuk józanul magyarázni a kort, a történteket, akkor kicsit teszünk is ezért. (MTI)
