Heisler: a párbeszédet csak őszintén és erős belső meggyőződéssel lehet elkezdeni
A párbeszédet csak őszintén és erős belső meggyőződéssel lehet elkezdeni és folytatni – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke csütörtökön, Tihanyban.
tihany_heisler.jpg
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében, Közös jövőnk – Közös felelősségünk címmel, a magyarországi zsidó és keresztény közösségek együttéléséről az apátsági látogatóközpontban megrendezett konferencián a Mazsihisz elnöke kiemelte: már a középkorban voltak hitviták, de ezeket nehéz lenne a mai párbeszédhez hasonlítani, mert „a korabeli társadalmak igényeihez igazodva, a zsidók felelősségre vonása jellemezte”. A 20. században, a holokauszt óta egészen mások a célok: elismerik az önálló vallási entitásokat, keresik a békés fejlődést, valamint a különböző népek és vallások együttélését – fűzte hozzá.
Úgy vélte, hogy a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, mégis „az antiszemitizmus elleni fellépés homogenitása nem bevett gyakorlat az egyházaknál sem”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt években kiállt „zsidó honfitársaink mellett, amikor támadások érték őket és fejet hajtott az áldozatok emléke előtt, méltón emlékezve nemzetünk közös tragédiája előtt”.
Kijelentette: „kötelességünk és Istentől kapott elhívásunk az, hogy törekedjünk a növekvő barátságra, közös tanúságtételre”. Ebben a küldetésben jelentős lépés lehet a tihanyi konferencia – tette hozzá.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere – beszédében kiemelte, párbeszédre van szükség, beszélgetni kell, mert a hallgatásnál, az elhallgatásnál nincs rosszabb. szólni kell, beszélgetni kell, mert a hallgatásnál, az elhallgatásnál nincs rosszabb. Hozzátette, akkor és ott kezdődik a baj, ha vannak, akik elhallgatnak, akik nem akarnak beszélni egymással, mert azok előbb-utóbb el is fordulnak egymástól és ellenségekké is tudnak válni. Olyan gondolkodást kell indítani a magyarság és a zsidóság kapcsolatáról a fiataljainkban, hogy a jövőben sokkal nagyobb megértéssel tudjunk egymás felé fordulni – mondta. Magyarországon a többség ki van éhezve az őszinte, tiszta beszédre – jelentette ki.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a 70 évvel ezelőtt kezdődött magyarországi deportálásokra utalva kijelentette: „megrendült komolysággal emlékezünk a múltra és szilárd optimizmussal tekintünk a jövőbe”.
Úgy vélekedett, hogy a konferencia előadásai segítik a múlt jobb megismerését. Hozzátette: nem csak a történéseket mutatják be, hanem az okokat és az embertelenség működésének módját is kutatják, azt, „hogyan torzulhatott el egy társadalom működése annyira, hogy ilyen szörnyűségek alakulhattak ki”.
Megjegyezte, hogy az előadásokban a hosszú, közös történelem emlékei is felvillannak: az alkotó együttélés, a kultúrateremtés új és új időszakai, amelyek változó korokban, változó fogalmi megközelítésekben tudatosan is építeni akarták azt, ami a nagyobb közösség javát szolgálta.
Szerinte a konferencián a közös önismeret „új forrásvidékét tárják fel, ezért lehet a vészkorszak tanulságait őszintén megfogalmazva új együttélést építeni hazánkban is, zsidók és keresztények, más és más nemzetiségek és csoportok tagjai között”. Ehhez elszánt akarat és éber figyelmesség kell – mondta.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete hangsúlyozta, hogy a közel ötven éve összehívott második vatikáni zsinat egyedülálló, áttörő momentum a katolikus egyház történetében és igazi forradalmat hozott a katolikus-zsidó kapcsolatok alakulásában. Közölte: a zsinat eredményei között volt az 1965-ben kihirdetett Nostra Aetate nyilatkozat, amely „átformálta a katolikus egyház zsidókra és judaizmusra vonatkozó tanítását, felmentve a zsidó népet a Jézus halála miatti kollektív bűnösség vádja alól”. Továbbá pozitívan erősítette meg Isten és a zsidó nép megbonthatatlan szövetségét – tette hozzá.
Jelezte, hogy a dokumentum kategorikusan elítéli az antiszemitizmust, és „testvéri párbeszédre és bibliatanulmányozásra szólítja fel a keresztényeket és zsidókat”.
Közölte: ma Izrael és a Vatikán kapcsolatát a kölcsönös tisztelet és párbeszéd jellemzi, és bár maradtak kihívások, nagy utat tettek meg az elmúlt húsz évben, amióta aláírták a két állam közötti alapszerződést. Úgy vélte, hogy a folyamat nem vihető végbe gyorsan, nemzedékekre lesz szükség, hogy „teljesen termőre forduljon”.
A nagykövet szerint csak az oktatáson keresztül tudják folytatni közös küldetésüket: „elvetni a tolerancia magvait és gyökeresen kiirtani a fanatizmus vadhajtásait”. A konferencia fontos lépés a helyes irányba – mondta.
Felidézte Ferenc pápa egyik nyilatkozatát, amelyben hangsúlyozta a zsidók és a katolikusok közötti vallásos köteléket, és közölte, hogy „közös gyökereinkre tekintettel egyetlen keresztény sem lehet antiszemita”. A nagykövet szerint a két üzenetet el kell juttatni Magyarország legtávolabbi sarkaiba és tanítani kell az iskolákban, egyetemeken, valamint igehirdetések útján.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kijelentette, hogy a 70 éve történt tragédia, „nem metszés volt, hanem tarvágás”. Kérdésként vetette fel, hogy mi van a gyökerekkel, „mert ha van még gyökér, azt összekapcsolva az éltető forrással, újra hajthat”.
Nemcsak emlegetni kell a gyökereket, forrásokat, hanem azokból meríteni is kell – fogalmazott. (MTI)
