Szeged: Szobrot emelnének Löw Immánuel egykori főrabbi emlékére
Dobó Csaba / Szeged.ma
Már csak egy polgármesteri aláírás kell ahhoz, hogy pályázatot nyújtson be a város a Nemzeti Kulturális Alaphoz, a szobor a zsinagóga kertjében állna – írja a szeged.ma internetes oldal.
l__wwimmanuel_szoborterv_szegedma.jpg
Fotó: Dobó Csba
A vagyongazdálkodási bizottság egyhangúlag döntött arról hétfőn, hogy felkéri a polgármestert a pályázaton való részvételhez szükséges támogató aláíráshoz. Erre azért van szükség, mert az idevonatkozó szabályok értelmében a közgyűlésnek kellene döntenie egy ilyen pályázaton való részvétel ügyében, de a Nemzeti Kulturális Alap kiírásának határideje március 17-e, a legközelebbi közgyűlés pedig leghamarabb áprilisban lesz. Ha a pályázat forrásigénye 5 millió forint alatti összeg, akkor ilyen esetben a polgármester dönt, hogy indulhat-e az önkormányzat a pályázaton, és a pályázati alapból – amennyiben a projekt elnyeri a támogatást – csoportosíthat át önrészt.
A bizottságnak Gyimesi László tanácsnok mutatta be a tervet és Simon Márton által elkészítette makettet is, amivel lehetne indulni a tenderen. Szeged híres tudós rabbijának idén, a holokauszt emlékévében lesz a halálának 70. évfordulója. Az elképzelés szerint július 19-én állítanák fel a zsinagóga Gutenberg utcára nyíló kerítését megbontva egy ötszögletű beugróba a rabbi ötnegyedes szobrát. A pályázatot a szegedi zsidó hitközség is támogatja, erről egy nyilatkozatot is csatolt a szobrász az anyagához. A mű költsége 7 millió 100 ezer forint, amihez a NKA-tól 5 milliót lehet nyerni, a fennmaradó 2,1 milliót kell az önkormányzatnak biztosítania a szoborállításhoz a pályázati alapjából. A bizottság egyhangúlag támogatta a projektet, és felkérte Botka Lászlót, hogy aláírásával ő is támogassa azt.
| Lőw Immánuel
1854-ben Lőw Lipót főrabbi fiaként született Szegeden. 1878-ban választotta főrabbijává a szegedi zsidó hitközség. Orientalistaként, botanikusként, művelődéstörténeti íróként tudományos munkájával nemzetközi elismerést szerzett, s emellett közéleti személyiség is volt, 1927-től, 1940-ig – amíg lehetett – felsőházi tagként képviselte a magyar neológ zsidó közösséget. Élete fő műve mégis a szegedi Új Zsinagóga felépítése, és üvegablakainak megtervezése. |
