Ne hordjál hamis hírt
Jó szombatot, Shabat Shalom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 16:14 óra, az ünnep kimenetele: 17:23 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 17:23 óra után.
A Tórából ezen a héten a „MISPÁTIM” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Heti szakaszból:
„És Mózes eljött és elbeszélte a népnek az Örökkévaló minden szavait és mind e rendeleteket, s a nép pedig felelt egyhangúlag és mondta: Mindama igéket, amelyeket az Örökkévaló mondott megtesszük” (Mózes 2. 24:3., Dr. Bernstein Béla fordítása)
Mispátim – És ezek a rendeletek, melyeket elébük tégy
(Mózes 2. 21–24.)
A tórai szövegekhez fűzött kommentárok fő célja, hogy a bonyolult fogalmazást egyszerűsítse, az összefüggéseket felfedje, az utalásokat egyértelművé tegye, a titkokról lerántsa a leplet. Általában.
Mert néha előfordul, hogy mestereink azzal a nehezen megvalósítható elképzeléssel ültek íróasztalukhoz, hogy világossá tegyék a nyájas olvasóval: a látszólag teljesen érthető gondolat valójában teljesen más jelentéssel bír, mint addig naivan képzelte.
Ezen törekvésükre láthatunk szép példát a hetiszakaszban, ahol a következő barátságtalan előírásba ütközünk: „Ha azonban veszedelem lesz, akkor adj lelket lélekért. Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért. Égetést égetésért, sebet sebért, kékfoltot kékfoltért.”(21:23-25).
Úgy tűnik, miden világos: az embertársán sebet ejtő vétkest, tettével megegyező módon kell büntetni. A Tóra több helyen is foglalkozik a problémával: „És ha valaki sérülést ejt embertársán, amint ő tett, úgy tegyenek vele” (3Mózes 24:19), illetve „Ne fogadjatok el váltságdíjat a gyilkos lelkéért, aki halálraítélt, hanem ölessék meg” (4Mózes 35:31).
Az utóbbi kapaszkodót nyújtott azoknak, akik igyekeztek nem szó szerint értelmezni az előírást. Álláspontjuk kialakításakor arra helyezték a hangsúlyt, hogy csak szándékos gyilkosság esetén nem lehet váltságdíj fizetésével rendezni az ügyet, minden más testi sértés esetén igen.
Mestereink közül nem kevesen, furcsa módon a Rámbám is közéjük tartozott, a pászuk brutális változatát preferálták, de már a Talmudban is tetten érhető, hogy sokan viszolyogtak a bűnös megkínzásának lehetőségétől. A teljesség igénye nélkül: egyesek úgy érvelnek, hogy ha történetesen a sérülést elszenvedőnek nagy szeme volt, míg a bűnösnek kicsi, akkor nem teljesíthető a szemet szemért utasítás, mások szerint kivert foggal, törött kézzel, vagy lábbal revansot lehet venni, de képes-e a megvakított sértett vakítani? Teljes egyetértésben a pénzbüntetés (mámon) mellett érveltek.
Volt olyan, aki szerint a „kezet kézért” mondatrész valójában a „kézből kézbe” jelentést fedi, és mi vándorol kézből kézbe? Hát persze, a pénz. A vilnai gáon is ezzel szimpatizált, nem véletlenül volt minden idők egyik legokosabb rabbija, nem elégedett meg a már széles körben ismert talmudi magyarázatokkal, hanem töprengeni kezdett, hogy mi újat tud mondani.
Természetesen tudott. Megértéséhez álljon itt a „szemet szemért” rész héber változata: Az ájin kifejezés szemet jelent, azonban a táchát szó több jelentése ismert. Történetesen úgy is fordítható: alatt. Ettől még nem lettünk okosabbak, a „szem alatt szem” fogalmazás tüzetes elemzése után esetleg arra juthatunk, hogy a felebarátja szeme világát kioltót a szeme alatti rész, vagyis orra csonkításával kell emlékeztetni cselekedetének helytelen jellegére, de ez nem hangzik igazán meggyőzően. A gáon az ájin szó betűinek közvetlen szomszédaiban látta a kiutat. Az (ájin) után a (fé), a (jud) után a (káf), a (nun) után a (számech) jön az álefbétben. Megfelelő sorrendben összeolvasva a (keszef), ezüst/pénz kifejezést kapjuk, megvan a megoldás! Készséggel elismerem, hogy kissé erőltetett, de a szándék nemes volta megkérdőjelezhetetlen. Tanulság? Néha nagy kihívás a Tóra emberbarát olvasatának meglelése, azonban tudnunk kell, hogy annak keresése nem lehetőség, hanem kötelesség mindannyiunknak.
Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
