ET-biztos: az európai országoknak fel kell venniük a harcot az antiszemitizmus ellen
Az antiszemitizmus európai erősödéséről ír csütörtöki blogbejegyzésében Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa, aki felidézi, hogy tavaly a magyar parlamentben Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő a „nemzetbiztonságra fenyegetést jelentő” zsidók összeírásáról beszélt.
A 47 tagállamot tömörítő, strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet lett ombudsmanja szerint ez „a nácizmus kísértő emlékeit idézte fel”. A politikus emellett arra is emlékeztet, hogy Romániában a hatóságok kénytelenek voltak megbírságolni egy tévécsatornát, miután az antiszemita szövegű karácsonyi dalt sugárzott. Muiznieks arra is kitér, hogy a francia hatóságok a Twitterhez fordultak segítségért az antiszemita bejegyzések szerzőinek azonosítása érdekében.
A biztos felidézi az EU Alapjogi Ügynökségének 2012-ben készült felmérését, amely szerint a nyolc tagállamban megkérdezett zsidók az antiszemita jelenségek erősödéséről számoltak be az elmúlt öt év során.
„Sok európai országban növekvő probléma az antiszemita rigmusok és köszöntések skandálása futballmeccseken” – teszi hozzá Muiznieks.
Az ET-biztos arra az álláspontra helyezkedik, hogy az állami szerveknek nem szabad tűrniük, hogy az ilyen megnyilvánulások hétköznapivá, megszokottá, triviálissá váljanak.
„Szem előtt kell tartani, milyen fenyegetést jelentenek a demokráciára azok a tettek, amelyek célja az egyenlőségnek, a vélemény, a lelkiismeret és a vallásgyakorlás szabadságának megtagadása” – húzza alá a biztos, kiemelve, hogy az európai országoknak fel kell venniük a harcot az antiszemitizmus ellen, máskülönben az abból fakadó gyűlölet-bűncselekmények áldozatai a jövőben sem tesznek majd feljelentést, az esetre nem derül fény, az elkövetők pedig büntetlenül megúszhatják.
„A tagállamok politikai vezetőinek határozottan el kell ítélniük minden antiszemita megnyilvánulást vagy támadást, azt a világos üzenetet küldve, hogy ez a gyűlölet elfogadhatatlan és szigorú büntetést von maga után” – hangoztatja bejegyzésében a politikus, aki az antiszemita bűncselekmények pontos dokumentálása mellett is állást foglal.
Muiznieks szerint azok az országok, amelyek ezt még nem tették meg, meg kell erősíteniük törvénykezésüket, hogy a holokauszt nyilvános tagadása vagy relativizálása hatékonyan büntethető legyen.
A biztos arra is felhívja a figyelmet, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan az interneten megjelenő antiszemitizmus ellen is fel kell lépni.
Nils Muiznieks amellett száll síkra, hogy a tagállamoknak hatékonyabb küzdelmet kell folytatniuk a tudatlanság és az intolerancia ellen szisztematikus, folyamatos oktatással, amelynek a holokauszt történetére is ki kell terjednie. (MTI)
