Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Álmot álmodtam

Jó szombatot, Shabat Shalom

A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:38 óra, az ünnep kimenetele: 16:47 óra.

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:38 óra.


Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 16:47 óra után.

A Tórából ezen a héten a „MIKÉC” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„”És mondta Fáraó Józsefnek: Álmot álmodtam és nincs, aki megfejtse, én pedig hallottam rólad, mondván: értesz álmot, hogy megfejtsd azt. És felelet József Fáraónak, mondván: Nem én, Isten jelenti ki Fáraó békéjét.” (Mózes I. 41.15-16. Bernstein Béla fordítása)

Mikéc – És történt két év múltán…
(Mózes 1. 41:1-44:17.)

A szombaton felolvasásra kerülő hetiszakaszunk az esetek legnagyobb részében egybeesik Chanuka szombatjával. Bölcseink – szinte magától értetődően – megtalálták az összefüggéseket a tórai textus és Chanuka ünnepe között.

A párásá első szava a (És történt) kifejezés. Mestereink tanítása szerint minden olyan elbeszélés, amely ezzel a szóval kezdődik, arra utal, hogy Izrael gyermekei körül nagy a córesz. Itt ez feltétlenül igaz, hiszen József még börtönben sínylődik, apja halottnak hiszi, testvéreit lelkiismeret-furdalás gyötri, valamint édesapjuk állapota is aggasztja őket, szóval nem ideális a helyzet. Azonban lassan elkezdenek javulni a dolgok. Ugyan azt nem mondhatjuk, hogy a konfliktus teljesen rendeződik, de az utolsó mondata a hetiszakasznak már azt sejteti, hogy a problémák nem megoldhatatlanok: „…menjetek fel békében apátokhoz”- mondja a még inkognitóban maradó József a testvéreinek, amely a béke () kifejezéssel utal a következőkben olvasható happy end-re.

Nagyjából hasonló a makkabeusok történetének forgatókönyve. Az elején nagy a szorultság, ellenségeik mindent megtesznek azért, hogy „elfelejtessék a Tórát”, de a vége ismert, a chasmoneusok győzelmének köszönhetően a szellemi pusztítás kísérlete sikertelen lesz és a zsidó nép függetlenséget és szabadságot nyer elnyomóival szemben. A fáraó álma(i) ugyancsak új értelmet kapnak a chanukai csodák tükrében.

Az első álmában a „vékony húsú tehenek” megeszik a hét kövéret, a másodikban pedig elnyelik a „vékony kalászok a hét kövér és tele kalászt”. Ugyanez történt Izrael népével a chasmoneusok idejében, ahogyan arról imáinkban is megemlékezünk „hős vitézek adattak gyengék kezeibe, a sokaság került kevesek kezébe”. Azaz a fáraó álmai szinte előre jelezték a makkabeusok győzelmét.

Rabbi Jehosua Boáz egy másik összefüggést vesz észre. Véleménye szerint a párásá első mondatában olvasható (két év)szó felfogható rövidítésként is, és a következőket rejti: , azaz a mezuzát a zsidó otthonok bejáratának jobboldalára kell tenni, míg a chanukai gyertyákat annak baloldalára kell állítani.

„És vittek ajándékokat ő tőle hozzájuk és több volt Benjámin ajándéka valamennyinek az ajándékánál ötszörte; és ittak és megrészegedtek nála”(43:34). A még inkognitóban lévő József és testvéreinek együtt töltött órái nem múltak el nyomtalanul, a pászuk beszámolója szerint alaposan felöntöttek a garatra.

Mestereink úgy vélték, mindez magyarázatra szorul, hiszen valamennyire érthető, hogy a fivéreit felismerő József, elérzékenyülve a viszontlátás örömétől többet ivott a kelleténél, azonban teljesen érthetetlen, hogy a többiek miért tettek hasonlóképpen?

Az egyik magyarázat szerint a megfejtés a mondat első részében bújik meg észrevétlenül, melyből kiderül, hogy József ajándékokat osztott szét a fiúk között, és Benjáminnak – az egyetlennek, akivel közös az édesanyjuk – ötször nagyobb részt juttatott. Bölcseink szerint e cselekedetével próbára tette bátyjait: vajon még most is közöttük kísért a féltékenység ártó szelleme, mint az ő fiatalkorában, vagy már megváltoztak, és képesek mosolyogva elfogadni a tényt, hogy egyikük – ráadásul a legkisebb – megkülönböztetett bánásmódban részesül.

Emlékezhetünk: a tizenhét esztendős József népszerűtlenségének egyik kiváltó oka az apja által neki adott különleges kabát volt, jogosnak, emberileg elfogadhatónak mondható, hogy tesztelni kívánta Reubenék viselkedését. Az eredmény messze a várakozások felett volt, nem csak hősünket, hanem a testvéreket is kellemesen meglepte, mennyire messze kerültek egykori önmaguktól, boldoggá tette őket, hogy eltávozott szívükből a mardosó féltékenység, ennek örömére mindannyian jókedvvel töltötték újra poharaikat, mígnem elbágyadtak kicsit.

Szép magyarázat, mestereink között viszont voltak szőrösebb szívvel megáldottak, akik teljesen más irányból közelítették meg a problémát. A Talmud (Sábát 149a) szerint „attól a naptól fogva, hogy József különvált testvéreitől nem ízleltek bort”. Ennek alapján nem meglepő, hogy már néhány pohár megártott, nem voltak edzésben, kevés bor is legyőzte őket. Más.

A hetiszakaszok végén jelezni szokták, hány mondatot tartalmaz, mostani párásánk esetében viszont nem elégedtek meg ennyivel a rabbik, valamiért fontosnak tartották feltüntetni, hány szóból áll. Ha gondolják, nézzenek utána a biztonság kedvéért, én készségesen elfogadom számításukat, miszerint kétezer huszonöt (2025) szó van a szidrában.

Természetesen azonnal elárulom, hogy ez miért „magától értetődő”, de előtte képzeljenek maguk elé egy töprengő arcú bölcs férfit, aki leül megfejteni a titkot…elmélyülten gondolkozik…még mindig… majd vidáman felkiált: megvan! Íme a megoldás: „az esetek legnagyobb részében Mikéc szidráját Chanuka szombatján olvassuk.

Közismert tény, hogy minden nap eggyel több gyertyát gyújtunk, mint az előző estén. A gyertya () szó számértéke kétszázötven (250). Ha ezt megszorozzuk az ünnep napjainak számával, vagyis nyolccal, akkor az eredmény kétezer (2000) lesz”. Ha ehhez hozzáadjuk az első nap dátumának értékét, akkor, na találják ki mennyit kapunk? 2025-öt. Ezért olvassuk Mikéc párásáját szombaton, vagy valami egészen másért, mindenesetre egy halk mondatot elsuttoghatunk: hálával tartozunk Neked Ö-való, hogy elég bölcsességet és szabadidőt adtál mestereinknek kommentárjaik elkészítéséhez!

Sábát sálom! Chág urim száméách!

Darvas István rabbi
/ Forrás: OR-ZSE


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle