Dénes Gábor portréfilmjét vetítik a Szenes Hanna-évfordulón
Szenes Hanna író, költő, ejtőernyős, Izrael nemzeti hőse kivégzésének 69. évfordulóján, csütörtökön levetítik a róla készült dokumentumfilmet a budapesti Goldmark teremben.
A portréfilm 70 perces, 1999-ben készítette Dénes Gábor rendező. Az alkotó öt évig dolgozott a filmen, amelyben olyan emberek szólalnak meg, akik személyesen ismerték Szenes Hannát. A portrét archív felvételek, fotók, visszaemlékezések, a költő naplórészletei gazdagítják.
Szenes Hanna Szenes Anikóként született 1921. július 17-én Budapesten asszimilált zsidó családban. Apja, Szenes Béla újságíró, színpadi szerző volt. Szenes Hanna a református Baár-Madas Gimnáziumban érettségizett, továbbtanulását a zsidótörvények akadályozták meg, így 1939-ben kivándorolt Palesztinába. Nahalálban, a lányok mezőgazdasági főiskoláján szerzett diplomát, majd 1941-ben a Sdot Jam kibuc tagja lett. Csatlakozott a Haganához, a zsidó védelmi fegyveres szervezethez – beszélt az MTI-nek a filmről a rendező.
Egyike volt annak a 17 magyar zsidó ejtőernyősnek, akiket az angol hadsereg arra képzett ki a brit mandátum területén, hogy megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását, és segítsenek a bajba jutott szövetséges pilóták kimentésében.
Szenes Hanna két társával együtt 1944 márciusában, a szlovéniai Metlika közelében ért földet a partizánok által ellenőrzött területen. Akkor tudták meg, hogy a németek már megszállták Magyarországot, ők ennek ellenére a jugoszláv partizánokkal együtt harcolva haladtak Magyarország felé.
Szenes Hanna május 13-án lépte át a magyar határt, de egy csendőrjárőr azonnal elfogta. Bebörtönözték, a magyar katonai elhárítás brutálisan megkínozta, de így sem tudták megtörni. A nyilas hatalomátvétel után a fasiszta magyar katonai bíróság golyó általi halálra ítélte, és 1944. november 7-én a Margit körúti fegyház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították, és a nemzet hőseként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen – mondta el a rendező.
Szenes Hanna címmel 1991-ben a Szépirodalmi Kiadónál jelentek meg versei, naplója, levelei és rövidebb írásai. A Boldog a gyufa lángja kezdetű versét népdalként éneklik Izraelben. Az Erzsébetvárosban Emlékkő őrzi Szenes Hanna emlékét.
A róla szóló film vetítésének ötletadója a Nemzetközi Mensch Alapítvány volt, az eseményt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség szervezte. (MTI)
