Izraeli-magyar innovációs nap kezdődött Budapesten
Izraeli-magyar innovációs nap vette kezdetét csütörtökön Budapesten, az egész napos tanácskozáson magyar start-up vállalkozásoknak lehetőségük nyílik megismerkedni az izraeli kutatás-fejlesztéssel.
izraeli_innovacios_nap_1.jpg
Ilan Mor, Cséfalvay Zoltán és Michael Shaton, a címlapon Korányi László látható
(Fotó: Bruzák Noémi / MTI)
Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete a tanácskozást megnyitó beszédében hangsúlyozta: két éve fogalmazódott meg az izraeli-magyar együttműködés ötlete az innovációs technológiák területén, a kezdeményezésre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) azonnal igent mondott, a programot közösen szervezték meg.
Az első innovációs nap lehetőséget ad a fiatal magyar vállalkozóknak, hogy találkozhassanak sikeres izraeli start-up cégekkel és befektetőkkel. A nagykövet kiemelte: nemcsak az izraeliek által elért eredmények bemutatása a cél, hanem az innováció szellemének átadása. Az együttműködéssel mindkét ország nyer – tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán, az NGM gazdaságstratégiáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a jó gyakorlatok elsajátítása fontos a magyar start-up vállalkozások számára. Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatásában jelentős szerepe van az unió Jeremie-programjának, amely a cégek kockázati tőkebefektetéseit támogatja 28 projekt segítségével, összesen 130 milliárd forintos forrásból. A technológiai inkubátor program az innováció támogatásának másik eszköze, erre majd 2014 első negyedévétől lehet újra pályázni.
Véleménye szerint az országban a k+f területén jelenleg két kihívásra kell választ találni: az egyik az ötlet termékké vagy üzleti modellé alakításának módja. A másik kihívást az államtitkár abban látja, hogy a hazai start-up cégek globális piacra jutásával ne „agyelszívás”, hanem sokkal inkább egyfajta tudástranszfer valósuljon meg.
Egy külön munkacsoport dolgozik azon, hogy Budapest az évtized végére a közép-kelet-európai start-up cégek központja legyen – mondta.
Kiemelte, hogy Tel-Aviv jelenleg a második a Szilikon-völgy után az innovációs központok rangsorában, Budapest azonban nem szerepel a húsz országot tartalmazó listán. Az a feladat, hogy a magyar főváros is bekerüljön ebbe a körbe – tette hozzá. Ismertetése szerint a kutatás-fejlesztésre, innovációra több mint 700 milliárd forintot szán kormány a következő uniós ciklusban.
Korányi László, a NIH megbízott elnöke szerint a tanácskozás időzítése tökéletes, mivel éppen egy szerdán megjelent ipari kutatási-fejlesztési megállapodás értelmében az izraeli és magyar vállalatoknak 1-1 millió eurós keret áll rendelkezésre a k+f kapcsolatok szorosabbra fűzésére, továbbfejlesztésére.
A két ország között sok a történelmi hasonlóság: 30 évvel ezelőtt Izrael szuperinflációval, és magas államháztartási hiánnyal küzdött, az ipari vállalatok nagyrészt az állam kezében voltak – mutatott rá Korányi László, hozzátéve, hogy mára azonban az egyik legsikeresebb piacgazdasággá vált.
Nagyon sokan dolgoznak azon, hogy Magyarországot is modern, és sikeres piacgazdasággá alakítsák, ezt teszi egyebek között a NIH is a kormányzati oldalról – mondta. Véleménye szerint a legfontosabb erőforrás, ami az anyagi támogatásnál, és az ötleteknél is fontosabb, az az izraeli emberek gondolkodásmódja. Ezt a gondolkodásmódot a magyaroknak is el kell sajátítaniuk, hogy higgyenek abban, amit csinálnak.
A budapesti Graphisoft Parkban, az egész napos rendezvényen bemutatkoznak izraeli start-up vállalatok, és sikeres izraeli és magyar vállalatok vezetői tartanak előadást. A tervek szerint az izraeli-magyar innovációs napot minden évben megrendezik majd, az első tanácskozásra mintegy 300 magyar résztvevő regisztrált. (MTI)
