Zoltai Gusztáv: az újjávarázsolt zsidó negyed Debrecen szimbóluma lehet
MAZSIHISZ
Valaha itt állt a magyar Észak-Alföld zsidó vallási és szellemi központja. Több hagyomány találkozott e városban és ebben a régióban: a tradicionális judaizmus, a haszidizmus, a modern felfogások különböző ága – fogalmazott Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója Debrecenben a „Megújul a Zsidónegyed” című rendezvényen vasárnap.
Európai uniós pályázatot nyert a Debreceni Zsidó Hitközség a Debrecen-Nagykálló közötti zarándokút megépítésére. A 2013-2014-ben megvalósuló, mintegy félmilliárd forint értékű beruházás nyitóünnepségére a debreceni Pást utcai zsinagóga adott helyszínt. A projektindító kulturális rendezvényt Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, valamint a házigazda Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg.
Alábbiakban Zoltai Gusztáv az eseményen elhangzott köszöntőjét olvashatják:
A zsidó nép története, s e folyamban a magyarországi zsidóság históriája nem bővelkedik csodás eseményekben, kiemelkedően fényes fordulatokban. Így hozta a sors, több volt a megpróbáltatás, mint a csoda.
Most, mégis, ilyesmi esik meg Debrecenben. A mesés fordulat a város kiemelkedően szép zsinagógájával már megkezdődött. Rövidesen fölidézhetjük e mívesen kialakított hajlék minden szegletét, az építők gondos munkáját, az ívek, az ablakok, a díszek valamennyi különösségét. Igen, a kő, a festék, az üveg, a fém harmonikus egységét, a szorgalom és a tehetség tökéletes megnyilatkozását.
De a munkálatok inkább csak kifejezik, jelzik azt a nagyszabású megújulást, amelynek nyomán átalakul, egyben visszaépül, ám rögtön kiteljesedik, korszerűsödik és átlényegül Debrecen zsidó szellemi és anyagi világa.
Valaha itt állt a magyar Észak-Alföld zsidó vallási és szellemi központja. Több hagyomány találkozott e városban és ebben a régióban: a tradicionális judaizmus, a haszidizmus, a modern felfogások különböző ága, sőt a népmozgalmak szerveződései is.
Gazdag és értékes zsidó népesség vetette meg itt a lábát: iskolák működtek, sőt tanházak, könyvek és folyóiratok jelentek meg; Debrecen igazi teremtő, intellektuális központ volt, példát adó bázis, mint annyi között a legendás Csapó utca.
A régió újraértelmezte a nagyszerű Széchenyi Tervet. Kialakította azt a látványos elképzelést, amely vonzó lehet mások számára is, így az egész környék rekonstrukciója, a zsinagóga földszintjén a rendezvényterem koncertek, előadóestek, konferenciák számára. A kis imaházban információs központ működik majd, ahol sokirányú segítséget nyújtanak egyéni és csoportos látogatóknak. Külön érdekesség lesz a pincegaléria, ahol a kortárs művészek, a fiatal alkotók találnak otthonra. A templom udvarán afféle konyhai skanzen-múzeumot alakítanak ki a zsidó gasztronómiáról, további impozáns teret, ahol megtekinthető lesz a Holokauszt-emlékmű.
Úgy kell vennünk, hogy ez az egész projektum, ez az emelkedetten széppé tett emléknegyed lényegében tisztelgés is az észak-alföldi régió hajdani zsidó lakossága előtt. A tisztelgést, hangozzék ez bármilyen különösen, a munkaszolgálatba vezényelt, az Auschwitzba kényszerített, az elgázosított asszonyok, öregek, gyerekek után, lényegében a nevükben, most mi, a megmenekült utódok fogadjuk el.
A tisztesség úgy kívánja, hogy ezért köszönetet mondjunk. Legalább olyan hangosan, ahogyan a Kaddist mondjuk el. Tisztességesen, szótagolva, érthetően, meghatottan. Hiszen az emlékezés közös kötelesség, együttes ügyünk. Azért, hogy tudjuk, kinyilvánítsuk, megfogadjuk: ilyen történelem soha többé nem fordulhat már elő!
Értse meg mindenki: megbecsüléssel tisztelgünk azok előtt, akik nem csupán e negyed megújításán fáradoztak, hanem – anyagi és erkölcsi vonatkozásban – azért is sokat tettek, hogy újjáéledjen, kiteljesedjen a debreceni zsidó világ.
Ez az újjávarázsolt zsidó negyed mától újra Debrecen szimbóluma lehet. Helyszíne és megtestesítője a Város, a régió, s kicsit az ország összefogásának. Szélesebb értelemben az emberi és társadalmi azonosságtudatnak.
Szeretnénk méltók lenni a megújult városrészhez, s egyáltalán a debreceni zsidó negyedhez. Mert így lesz kiegyensúlyozottá a világ, és válik az derűs, meleg otthonunkká.
***
A rendezvényen a vendégeket köszöntötte Vad Zsigmond, református esperes; Prof. dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora; Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközégek Szövetsége elnöke; Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója; Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke, dr. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, valamint Prof. dr. Bartha Elek, tanszékvezető egyetemi tanár (Debreceni Egyetem Néprajzi tanszék).
Ezt követően Heller Zsolt a Debreceni Zsidó Templomért és Temetőért Alapítvány elnöke bemutatta a résztvevőknek az elnyert pályázat megvalósulási részleteit, kiemelve, hogy a hazai zsidó szellemi örökség, vallástörténet és kultúra szempontjából régóta kulcsfontosságú, hiánypótló rekonstrukció kezdődik, melyet az Új Széchenyi Terv Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése pályázat keretein belül 2013 és 2014 évben valósít meg a Debreceni Zsidó Hitközség.
A rendezvényen Heller Zsolt Casting című novellája hangzott el Márkus Luca előadásában, valamint Fekete Dániel és Mike Ádám részleteket adtak elő saját szerzeményeikből. A rendezvény a Budapest Klezmer Band alapítója Jávori Fegya és Dunai Tamás színművész koncertjével zárult.
