Vallják be vétküket, amelyet elkövettek, térítse meg bűnének tárgyát a maga összegében…
Jó szombatot, Shabat Shalom
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:58 óra, az ünnep kimenetele: 21:14 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 21:14 óra után.
A Tórából ezen a héten az „NÁSZÓ” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Az Örökkévaló parancsára rendelte őket Mózes által, mindegyiket a maga szolgálatára és vinnivalójára, és pedig megszámláltjai, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek” (Mózes 4. 4:49.) Dr. Bernstein Béla fordítása
Nászó – vedd fel
(Mózes 4. 4:21-7:89.)
Nem vállal nagy kockázatot, aki azt állítja, hogy Náchson ben Áminádáv nem a Tóra legismertebb figurája. A mostani hetiszakasz egy rövid közléssel mégis utal arra, hogy érdemes jobban megismerni e nagyszerű embert. A párásá utolsó nagyobb egységében a fejedelmek által bemutatott felajánlásokról olvashatunk.
„És történt, amely napon elvégezte Mózes a hajlék felállítását és felkente, megszentelte azt, és minden edényeit, meg az oltárt és minden edényeit, felkente és megszentelte azokat. Akkor odavitték Izrael fejedelmei, atyáik házának fejei, ők a törzsek fejedelmei, ők, akik álltak a számlálás mellett” (7:1-2). Meglepő módon hősünk volt az első a fejedelmek sorában: „És volt, aki bemutatta az első napon áldozatát, Náchson, Áminádáv fia, Júda törzséből”(7:12).
A midrásban megtalálható a magyarázat, hogy mivel érdemelte ki Náchson a megtisztelő lehetőséget. Az Egyiptomot elhagyó zsidó nép elérkezvén a tengerhez azzal szembesül, hogy hátukban már ott az üldözők serege, míg előttük a végtelennek látszó hullámok. Magától értetődően a kétségbeesés lett úrrá a menekülő tömeg tagjain, ám mielőtt elhatalmasodott volna, kivált egy ember a tömegből és belegázolt a vízbe, amely (részben ennek hatására) kettévált, és miként arra jól emlékezhetünk Izrael gyerekei száraz lábbal keltek át rajta, míg az ellenséges hadak belevesztek a tengerbe. Náchson bátorságával, az Ö-való iránti elkötelezettségével írta be magát népünk emlékezetébe.
Leánytestvére Elisebá Áron felesége volt, ebből tanulták mestereink (Bava Batra 110a), hogy az ember különösen figyeljen arra, hogy olyan nőt vegyen el, akinek megfelelő ember a bátyja. Van benne ráció, hiszen a szülők esetleges kiválósága nem feltétlenül öröklődik, de ha már a fivér – többek között neveltetésének köszönhetően – derék ember lesz, akkor van remény, hogy a húgát sem rontották el.
De térjünk vissza hősünkhöz. A midrás elmondja azt is, hogy hatan származnak Náchsontól, a névsor illusztris: Dávid király, a Messiás, Dániel, Chananja, Misáel és Ázárjá. Mikor arra került a sor, hogy a törzsfők mutassák be áldozataikat, Mose rábénu nehéz helyzetben találta magát, hiszen tisztában volt azzal, hogy bárkit is jelöl ki elsőnek, a többiek zúgolódni fognak döntése ellen.
Azonban – meglepő módon – a törzsfők levették a terhet válláról, és ők szavazták meg Náchsont, emlékezve bátor helytállására. Ugyancsak erényeit hangsúlyozza az a kommentár, mely szerint saját, és nem pedig törzse vagyonából adott a nemes célra.
A XX. században a Náchson név ismét a bátorság szimbólumaként jelent meg a zsidó történelemben. 1948 elején arab csoportok körülzárták Jeruzsálemet, megtámadták az élelmiszerszállító konvojokat. E csapások megszüntetése, valamint a jeruzsálemi utak felszabadítása volt a célja az 1948. április 3.-án indult ún. Náchson-akciónak. Április 8-án Jeruzsálembe érkezett az első autókaraván, egy hétre rá újabb két konvoj jutott be a fővárosba. Többször gazdát cserélt a zsidók által elfoglalt stratégiai pont, Kasztel, a Jeruzsálem bejáratát őrző, arabok lakta falu, melyet a túlerőben lévő ellenséggel szemben egy 70 fős zsidó alakulat védett. A túlerővel nem bírtak (ekkor hangzott el a parancs: „a katonák visszavonulnak, a parancsnokok fedezik a visszavonulást!”), de a később megérkező Palmach katonák megszerezték a falut, ezáltal szabaddá vált az út Jeruzsálem felé. Áldás a bátrakra!
Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
