Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Saul Friedländer: A náci Németország és a zsidók – meghívó könyvbemutatóra

MAZSIHISZ

Április 25-én csütörtökön, 17:00 órakor Saul Friedländer: A náci Németország és a zsidók (1933-1945) című kötetének bemutatóját tartják a Holokauszt Emlékközpont Wallenberg termében (Budapest IX. ker., Páva u. 39.), amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.


an__cin__metorsz__g___sazsidok.jpgan__cin__metorsz__g___sazsidok.jpgA szakemberek nemzetközi közössége ezt a könyvet tartja az évszázad (az emberi történelem) botránya legátfogóbb elbeszélésének. A Múlt és Jövő Kiadó és a Holocaust Közalapítvány közös kiadású kötetét prof. Haraszti György történész, a könyv lektora és Kőbányai János, a kiadó vezetője mutatja be.

„Saul Friedländer két kötetes mesteri művének e rövidített kiadása a Holocaust kivételesen mély elbeszélése. Gazdagon dokumentálva és sodró olvasmá­nyossággal vonja meg benne a Soah mérlegét.” (Randolph L. Braham)

Saul Friedländer „sorstalanságát” a saját sorsára váltó élete maga is az európai civilizáció e nehezen feldolgozható jelenségének megtestesülése. Mint Franz Kafka (akiről könyvet írt), Pavel néven Prágában született németnyelvű zsidó családban, 1932-ben. 1939-ben családjával Franciaországba menekült, de itt is utol­érte a „náci Németország”. Szüleit Auschwitzban égették el, erről csak 1946-ban szerzett tudomást, mert 1942-től Paul álnéven egy rejtekhelyen szerzetesek készítették fel a katolikus papi hivatásra. Amikor 1946-ban egy bölcs pap feltárta előtte családja végzetét, Saulként választott új azonosságot: cionista lett, 1948-ban alijázott, hogy részt vegyen katonaként és értelmiségiként a zsidó állam megteremtésében.

A holokauszt megértése körüli viták már a második világháború lezárása pillanatában elkezdődtek. Ennek az volt a máig nyugvópontra nem jutott kérdése, hogy az európai zsidóság genocídiuma Hitler tudatos tervei megvalósításának a következménye-e, avagy egy lépésről lépésre önmagát generáló folyamaté, amelynek során a vak bürokrácia, az alsóbbrendű vezetők és végrehajtók egyéni iniciatívái (és felelőssége), valamint az azok fölötti szemet hunyás volt a folyamatos apokalipszis működtetője. E vita fontos állomása az 1980-as évek közepének „történészvitája” (Historikerstreit), amelyben a német történészszakma és értelmiség megpróbált szembenézni a németség rettenetes közelmúltjával. Friedländer kétkötetes műve ezekre a vitákra volt – az állásponto­kat integráló, azokat összegző – válasz. (Nazi Germany and the Jews: The Years of Persecution, 1933–1939, 1997, The Years of Extermination: Nazi Germany and the Jews, 1939–1945, 2007). A kötet e két hatalmas munka összevont kiadása.


Saul Friedländer: A náci Németország és a zsidók (1933-1945); Múlt és Jövő Kiadó; 2013.; Oldalszám: 417 p.; 5 200 Ft.


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle