Apám
Fekete György
A valamilyen megváltásért szüntelenül ágáló ember (félhalott zsidódeportáltból ifjú mozgalmár, szakmája újításán serénykedő műszerész, kérészéletű lobogó újságíró, italfüggők megszabadításának harcosa és prófétája, köz- és szakíró, valamint számos kisregény és nagy halom novella elkövetője), Fekete János (1928. március 4. – 2013. április 21.) – méltósággal viselt, hosszú betegség után – elhunyt.
Vigaszom: Édesanyám (F. J.-né Szekfű Katalin; 1930. szeptember 10. – 2012. július 6.) és Édesapám mára virradóan újra találkoztak, és immár örökre egymáséi. Temetéséről később intézkednek.
A Magyarországi Zsidó Hiktözségek Szövetésge együttérzéséről biztosítja Fekete Györgyöt, s kívánunk neki mielőbbi megnyugvást.
Kapcsolódó cikkek
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]