Átadták a Wiesenthal-díjakat, és kiállítást nyitottak meg a Holokauszt Emlékközpontban
Átadták az idei Wiesenthal-díjakat, és megnyitották az Emlék-képek című kiállítást a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban kedden, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), illetve az emlékközpont rendezvényén a tárlatot Balatoni Mónika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg. A kiállítás célja emléket állítani a magyar kultúra olyan kimagasló alakjainak, akiknek sorsát megpecsételte a holokauszt tragédiája. Az emlékek között megtekinthető Robert Capa néhány eredeti fényképe is.
A Holocaust Közalapítvány által 2008 óta odaítélt Wiesenthal-díjakat azon személyeknek adják át, akik önzetlen önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A díjazottak, Barna István történelem-pedagógia-művészettörténet szakos középiskolai tanár és Mátraházi Ferenc magyar-történelem szakos tanár Szita Szabolcstól, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatójától vehették át az elismerést.
Barna István 1972-től 1999-ig a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese volt, ahol szervezőmunkájának köszönhetően történelem tagozat indult, amelyen sokat foglalkoztak a zsidóság és a holokauszt történetével. 1992-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársaival és diákjaival közösen rendezték meg az Észak-Magyarország zsidóságának kultúráját reprezentáló Kő és korsó című kiállítást, 2002-ben pedig tanítványaival a vészkorszak idején embereket mentő budapesti svéd diplomata, Raoul Wallenberg életútjáról mutattak be tárlatot.
Avasi zsidótemető címmel jelent meg 1993-ban tanulmánya, 2003-tól 2010-ig pedig Megemlékezés a holokausztról címmel Nógrád, Heves, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megye középiskolás tanulóinak részvételével évente prózamondó versenyt szervezett.
Mátraházi Ferenc több mint kétszázszor vezetett csoportot az ország minden tájáról (Salgótarjánból, Százhalombattáról, Bonyhádról, Pécsről) Auschwitz-Birkenauba, Mauthausenbe, Dachauba és Buchenwaldba. Több helyen jelentek meg szakmai munkái a holokauszt tanításával kapcsolatban, de írt színpadi forgatókönyvet is, amelyet német fordítással külföldön is bemutatott amatőr színjátszó csoportjával.
Minden évben megrendezik városukban a holokauszt-emléknapot, tavaly Szolnok mellett ők adtak otthont a kormány támogatásával szervezett vidéki megemlékezésnek. Legutóbb Izrael magyarországi nagykövetségével, majd az Élet Menete Alapítvánnyal többfordulós országos emlékvetélkedőt rendeztek, amelynek forgatókönyvei is az ő nevéhez fűződtek.
Az eseményen felolvasást tartottak A magyar kultúra veszteségei című esszépályázat legjobbnak ítélt alkotásaiból. A 65 beérkezett pályamű olyan értékes életműveket dolgozott fel, mint Richter Gedeoné, Rejtő Jenőé, Gelléri Andor Endréé, Bródy Imréé, Weiner Leóé, Bálint Györgyé, Gaál Béláé vagy Komor Marcellé. A három első díjon kívül 16 különdíjat ítélt oda a bíráló bizottság. Az első helyezést elért pályamű Sárközi György író életművét mutatja be, és Gál Fanni, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulója írta.
A rendezvényen Szita Szabolcs és Steven Theodore Katz professzor, az International Holocaust Remembrance Alliance (a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) elnökének főtanácsadója mondott beszédet. Az eseményen mások mellet megjelent Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója. Az esemény végén mécsest gyújtottak, és az emlékezés kavicsait helyezték el az Áldozatok Emlékfalánál. (MTI)
