Egy elfeledett örökség nyomában – kiállítás nyílt koszovói zsidómentő albán családokról
Koszovói zsidómentő albán családokat bemutató archív fotótárlat nyílik Egy elfeledett örökség nyomában címmel a koszovói nagykövetség szervezésében csütörtökön Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban.
Mint Shpend Bllaca, a nagykövetség munkatársa az MTI-nek elmondta, a kiállítás azokat az albán családokat mutatja be, amelyek a II. világháború idején zsidókat mentettek Koszovóban. Az archív fotókat felvonultató tárlaton azokat a helyszíneket is megismerheti az érdeklődő, ahol az üldözött zsidókat bújtatták, hogy később Albániába vagy Macedóniába csempésszék őket. Sokan hamis igazolványokat kaptak, de leggyakrabban albán nemzeti viseletbe öltözve sikerült megmenekülniük. A háború után a túlélők Izraelbe és más európai országokba emigráltak.
A náci Németország csapatai 1941 áprilisában Jugoszlávia többi részével együtt Koszovót is elfoglalták. Miután a királyi Jugoszlávia letette a fegyvert Hitler előtt, a többségében albánok lakta Koszovó nagy része rövid időre újra Albániához került, és az olasz fasiszták szállták meg. Koszovó és Albánia zsidó lakossága a II. világháború előtt megközelítőleg 400 lelket számlált, 200-an éltek Koszovóban, 200-an Albániában.
Az albánok zsidómentő története 1990-ben vált ismertté a világban, amikor két amerikai kongresszusi képviselő – a magyar származású holokauszt-túlélő, Tom Lantos és Josef DioGuardi – ellátogatott Albániába. A látogatást követően DioGuardi elküldte az addig felkutatott albán embermentők szükséges dokumentumait a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetbe, ahol hitelességüket igazolták.
Ezt követően Mustafa Rezniqi volt az első koszovói albán, aki kevéssel halála előtt, 2009-ben átvehette a Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetését. Mostanáig az intézet 18 zsidómentő albán családról szerzett tudomást.
A kiállítás szervezésében a nagykövetség mellett részt vett a Koszovó-Izrael Baráti Társaság, amely 2006-ban alakult. A társaság a zsidók mentésében közreműködő további albán családok keresésével foglalkozik. Másik fő tevékenysége a zsidó kulturális örökség helyszíneinek, így temetőknek, imahelyeknek, zsinagógáknak a felkutatása Koszovóban – tette hozzá a koszovói diplomata.
A tárlat megnyitóján beszédet mond Shkendije G. Sherifi koszovói és Ilan Mor izraeli nagykövet. A kiállítás 2013. január 6-ig tart nyitva.
