Üzennek a kövek – Fotókiállítás a zalai zsidótemetők felújításáról
A Zala megyei zsidótemetők felújítását dokumentálja Zóka Gyula fotókiállítása, amely Üzennek a kövek címmel nyílt meg szerdán Zalaegerszegen, az Apáczai Csere János Művelődési Központban (ÁMK).
A zsidótemetők felújítása 2006-ban kezdődött el a Zala megyei falvakban. Zóka Gyula fotográfus végigkísérte a rekonstrukciós munkákat. A riportfotókon – melyekhez Arany Horváth Zsuzsa írt emléksorokat – megörökítette a felújítás előtti állapotokat, a gazzal benőtt síremlékeket, majd a felújítás utáni átadás pillanatait. A néhány évvel, hónappal később, ugyanazon a helyszínen készült fotókon a gondozott sírkertek láthatók.
A tárlat utolsó képein a felújításra váró sírkertekről készült felvételek láthatók, mintegy utalva arra, hogy a munka még nem fejeződött be – mondta el Zóka Gyula az MTI-nek.
Emlékezés nélkül nincs jövő, a temető a kultúránk része, ezért oda kell figyelni arra, hogy a sírkertek megmaradjanak és látogathatók legyenek. A zsidótemetők állapotát tekintve az utolsó előtti percben vagyunk, ha nem fordítunk kellő figyelmet a gondozásukra, öt-tíz év múlva véglegesen el fognak tűnni – figyelmeztetett Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke.
Hozzáfűzte: az országban több mint 1600 elhagyott zsidótemető van. Rendbetételükkel a helyi önkormányzat és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) „nagyon nehezen birkózik meg”. A Zala Megyei Önkormányzat és a MAZSIHISZ között 2006-ban az országban egyedülálló együttműködési megállapodás született, amelynek értelmében minden évben egy-egy millió forinttal járulnak hozzá a zalai sírkertek felújításához.
A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség a munka szervezéséhez, a ledőlt, összetört sírkövek, a holokauszt áldozatainak állított síremlékek felújításához nyújt segítséget. Minden sírkertben emlékezőhelyet állítanak fel, ahol kegyeletből bárki elhelyezhet egy csokor virágot, vagy zsidó szokás szerint egy-egy emlékkövet.
Siklósi Vilmos felidézte, hogy azokon a településeken, ahol zsidók éltek, az egyik legfontosabb feladatuknak tartották, hogy létrehozzák a chevrá káddisát, a temetkezéssel foglalkozó egyletet. Több mint fél évszázad elteltével viszont nem könnyű feladat rátalálni az elhagyott sírhelyekre. A zalatárnoki zsidótemetőt például szájhagyomány útján kutatták fel, a söjtöri bokorsövénnyel körbevett síremlékeket pedig egy kukoricatábla kellős közepén találták meg.
A helyi önkormányzatok támogatásával az elmúlt években Pacsán, Nagykapornakon, Dobrin, Pákán, Zalalövőn, Türjén, Mihályfán és Lentiben újították fel a zsidótemetőket. A hitközség tudomása szerint Zala megyében 37 zsidótemető található, a tervek szerint öt-tíz éven belül valamennyi kegyhelyet felújítanak – hangsúlyozta Siklósi Vilmos.
„A zalai falvakból teljesen eltűntek a zsidók, a nagyobb városokban még élnek kis lélekszámú csoportjaik, megfogyatkozott hitközségeik.” 1941-ben Zala megye lakosai közül 7027-en vallották magukat izraelita hitfelekezetűnek, ez a szám kiegészült még 48 jiddis és héber anyanyelvű lakossal, valamint 877 keresztény vallású zsidóval. A legújabb kutatások szerint öt és félezer zalai zsidót deportáltak, és csak minden tizedik ember élte túl a holokausztot – olvasható a kiállítás egyik emléktábláján.
Az Üzennek a kövek című kiállítás november 14-ig tekinthető meg az Apáczai ÁMK-ban.
