A problémás öt százalék
Stephan Löwenstein / Frankfurter Allgemeine Zeitung
Magyarországon a legtöbb zsidó jól érzi magát, de az antiszemitizmus növekedik
Az Orbán-kormány tagjai és maga a miniszterelnök is az utóbbi időben rendszeresen és világosan állást foglalt az antiszemitizmussal és a szélsőjobboldali párttal a Jobbikkal szemben, a Fidesz azonban ügyetlenségek révén támadhatóvá is teszi magát.
A főváros szépsége láthatóan elhalványodik, amint a sárga villamos nyugati irányban halad Budapest külső kerülete felé. A végállomás üzemek és ipari létesítmények között található, „Izraelita temető” megnevezéssel. Idős emberek kalapban, férfiak kipában, fiatalok kapucnis pulóverben, hölgyek feketében, lányok farmerben. Mindannyian a kapuhoz igyekeznek, ahol komoly kinézetű, kopasz biztonsági emberek ellenőrzik őket. Néhány rendőrautó és egyenruhás rendőr is jelen van.
A zsidó újév előtt a budapesti zsidósága halottaira emlékezett. Különösen azokra, akik a nemzetiszocializmusnak estek áldozatul. Az európai zsidóság kiirtása, amely Németországból indult, Magyarországon különösen tragikus fordulatot vett. Néhány hónap leforgása alatt több mint 550.000 zsidót küldtek a halálba.
Tízből kilenc magyar zsidó Budapesten él
Fekete zászló leng a márványtábla felett a világoskék színben úszó, késő nyári reggelen. Darvas István rabbi arról beszél, hogyan lehet legjobban megőrizni a meggyilkoltak emlékét. A Próféták Könyvéből és a Talmudból idéz. A legjobb források ezek, amikor az ember a saját zsidóságán gondolkodik és zsidóságát gyakorolja. Ez különösen a fiatalokra igaz. Darvas rabbi fiatal és modern. Nem kézzel írt papírból olvassa fel beszédét, hanem táblagépet használ, érthetően szól az egybegyűltekhez.
Magas, tetővel fedett betonoszlopokba vannak bevésve a mártírok nevei. Ez a temető azonban nem csak emlékhelye a múlt zsidóságának. A régi és az 1945-ös halálozási dátummal szereplő sírkövek mellett sok olyan is akad, amely a vészkorszak után elhunyt emberek utolsó sírhelyeként szolgál. „Ez élő temető”, mondja Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Magyarországon ma körülbelül 100.000 – 120.000 zsidó él, de pontosan nem lehet tudni, mert csak nagyon kevesen vallásosak és aktívak a közösségben. Mások 80.000 főre teszik a magyar zsidóság létszámát.
Mindenesetre tízből kilenc magyar zsidó Budapesten él. Feldmájer büszkén hozzáteszi: a Magyarországon élő zsidók még „eredetiek”, ellentétben Németországgal, ahol a zsidó közösséget Keletről érkezett személyek teszik ki, vagy mint Franciaországban, ahová sok, déli országból származó zsidó vándorolt be. Másrészt viszont, a magyar zsidóság a kommunizmus éveiben sok hagyományát elveszítette; erre utalt a fiatal rabbi a beszédében.
Számos érintkezési pont a konzervatívokkal
A magyar zsidóság 95%-a teljesen hétköznapi életet él és boldogan éli meg zsidóságát mondja Feldmájer. Negyven zsinagóga működik, emellett van zsidó iskola, kórház, egyesületek és ifjúsági klubok. Az újságírót azonban a többi 5 % érdekli, amely igencsak problematikus. Ezek a jelenségek a korabeli időket jellemezték: megrongált temetők, a nyílt utcán megtámadott rabbi és egy színész, akit a városi önkormányzat nem engedett fellépni, mert az illető zsidó. A szélsőjobboldali és antiszemita Jobbiknak közel 20 %-os támogatottsága van. „A fő probléma, hogy a rendszerváltás óta, az elmúlt 20 évbe elszaporodtak az antiszemita hangok. A szélsőjobb egyre erősebb és senki nem tudta megállítani az elmúlt években”. Nem csak néhány zavarodott szélsőjobboldaliról, megbolondított fiatalokról van szó. „Sok, magasan képzett emberük van, tanárok és professzorok is. Megtanítják a gyerekeket arra, hogyan gyűlöljenek másokat”. Számos érintkezési pont van a konzervatív oldallal, ahonnan könnyű az átjárás.
A dolog igen kényes politikailag. Feldmájer nem említi név szerint a Fideszt vagy a KDNP-t, és külön biztosít arról, hogy a Fidesz elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök barátságos a zsidósággal. A „színpadon” jó lépések történnek. „A konzervatívok egyéb oldalairól beszélek”. Feldmájer egyebek mellett a múlt felidézését említi: Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója idején, 1920 és 1944 között a magyarországi zsidóságot erős diszkrimináció, majd üldöztetés érte (Magyarország német megszállása után tömegesen deportálták őket megsemmisítő táborokba). Ezzel együtt antiszemita írókat (pl. Nyírő József, Wass Albert) hoznak vissza a köztudatba. „Ezek az emberek a nemzeti alaptantervben szerepelnek, ami egyszerűen őrület.”
Az Orbán-kormány tagjai és maga a miniszterelnök is rendszeresen, világosan kiáll az antiszemitizmus és a Jobbik álláspontja ellen, azonban a Fidesz nem világos és ügyetlen politikája kifogásolható. Ennek egyik példája, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke az író Nyirő József hamvainak szülőföldjén, Erdélyben történő újratemetésének ügyével kétes módon megpróbálta szétválasztani annak írói és politikai munkásságát.
A külügyi államtitkár, Németh Zsolt nyíltan beszélt
Áder János államfő és Németh Zsolt külügyi államtitkár a hatalmas és gyönyörű Dohány utcai zsinagógában részt vett a Raoul Wallenberg emlékesten. Ők is ugyanúgy foglaltak helyett a padsorokban, mint bárki más, amikor egymás után játszották orgonán a svéd, az izraeli és a magyar himnuszt. Raoul Wallenberg svéd diplomatára emlékeztek, aki 1944-ben bátor fellépésnek köszönhetően, „Schutzpass”-ok kiállításával és védett házakba költöztetéssel több ezer magyar zsidó életét mentette meg. Ő maga túlélte a náci időket, később azonban a szovjet hatóságok kémkedés vádjával elrabolták és valószínűleg Moszkvában vesztette életét.
Wallenberg tragédiájáról egyik unokahúga beszélt. A megemlékezésre küldött levelében a svéd nagykövet asszony arra utalt, hogy Wallenberg Svédország megbízása alapján járt el. Izrael állam nagykövetének szavai nagyon kényelmetlenek voltak. A nagykövet arról beszélt, hogy a Soá nem a koncentrációs táborokkal kezdődött, hanem a kővel bedobott ablakokkal, az utcán kiabált jelszavakkal. Az antiszemitizmus „gyűlöletes gondolata Magyarországon ismét felütötte a fejét”. Példának hozta fel a francia elnököt, Francois Hollande-t, aki elismerte, hogy Franciaországnak egyértelmű felelőssége volt a Soában. A nagykövet megdicsérte Orbán miniszterelnököt és Áder államfőt, amiért világosan elhatárolódnak az antiszemitizmustól. „Reméljük, hogy többet is megtesznek, beleértve azt, hogy morális felelősséget vállalnak a történelemért”, mondta Ilan Mor nagykövet.
Áder nem követte Hollande példáját. Méltatta Wallenberget, és azt, hogy a svéd diplomatának magyar segítői is voltak; elítélte és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy több százezer polgárt gyilkoltak meg annak idején csak azért, mert azok zsidók voltak. Világosan kimondta: soha többé, egyetlen tisztességes magyar sem követheti el ugyanazt. Azonban a felelősség a nyilaskeresztes bábkormányt terheli, amely Horthy korszakát és bizonyos tekintetben Magyarország felelősségét veti fel. Majd a külügyi államtitkár világos szavai következtek: a magyar kormány nem teljesítette alapvető feladatát, vagyis azt, hogy állampolgárai egy részének biztonságát garantálja, ráadásul a közigazgatás részt vett ezen emberek elpusztításában. Ebből az következik, hogy az embereket és közösségeket manapság is ugyanúgy meg kell védeni.
