Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 18:25 óra, az ünnep kimenetele: 19:27 óra.
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 18:25 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 19:27 óra után.
A Tórából ezen a héten az „VÁJÉLECH” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Gyűjtsd egybe a népet: a férfiakat, a nőket, a gyermekeket és idegeneket, aki kapuidban van, hogy hallják, és hogy megtanulják, és féljék az Örökkévalót, a ti Isteneteket és őrizzék, hogy megtegyék e tannak minden szavait” (Mózes 5. 31.12. Dr. Bernstein Béla fordítása.)
Vájélech – Mózes ment és elmondta
(Mózes 5. 31:1-30.)
„Mózes ment és elmondta ezeket a szavakat egész Izraelnek.” (31.1). Jogosan észrevételezték bölcseink, hogy egy olyan nagyformátumú vezető, mint Mose rábénu megérdemelte volna, hogyha szólni kíván Izrael népéhez, akkor ők menjenek Mózes elé, és nem pedig fordítva. Őseink természetesen jóhiszeműen jártak el.
A magyarázat a következő: „Nem véletlenül vonakodtak Izrael fiai, hogy Mózes elé járuljanak. Tisztában voltak azzal, hogy a Tórában összesen 613 micva található, és már kettő kivételével valamennyi átadatott a zsidó népnek. És tudták azt is, hogy Mose rábénunak meg kell halnia, miután elmondja nekik az utolsó két parancsolatot. Éppen ezért mindent megtettek, hogy késleltessék az elkerülhetetlent. Mózes rájött, hogy ez van passzív viselkedésük hátterében és nem akarta, hogy emiatt csússzon az Ország birtokba vételének időpontja, ezért „ment és elmondta ezeket a szavakat”. „Akkor szólította Mózes Józsuát, és mondta neki egész Izrael szemei előtt: Légy erős és bátor, mert te mész be a néppel az országba, melyről megesküdött az Örökkévaló őseiknek, hogy nekik adja, és te adod azt birtokukba”(31:7).
Rási a bölcsek megjegyzése alapján (Szánhedrin 8a) a következőket fűzi a pászukhoz: „Mózes így szólt Józsuához: „te mész be a néppel az országba” – a nemzedék bölcs öregei veled lesznek, véleményük és tanácsuk szerint legyen minden. De a Szent Áldott Ő ezt mondta Józsuának: „mert te viszed be Izrael fiait az országba” (31:23) – akár akaratuk ellenére is, minden tőled függ!”.
Rabbi Elchánán Wasserman tette fel a kérdést: „hogyan változtatott Mózes az I-sten által Józsua felé intézett parancson? Válaszában egyértelművé teszi, hogy nincs ellentmondás a két vers között. „Mindkettő az élő I-sten szava, egyformán igaz és helyes, hiszen egyik oldalról teljesen egyértelmű, hogy minden nemzedék vezetője köteles meghallgatni a bölcsek tanácsát, okos észrevételeiket figyelembe kell venni, és senki nem támaszkodhat kizárólag saját tudására. Viszont a megfontolásra érdemes vélemények elhangzása után a vezetőnek egyedül, saját ismereteire, bölcsességére támaszkodva, önállóan kell döntenie.
Ha nem így tesz, akkor nem csak saját tekintélyét rombolja, hanem a vezetésére bízott embereknek is kárt okoz, mert gyengesége következményeként „mindenki azt teszi, ami egyenes szemeiben”, vagyis fejetlenség és zűrzavar lesz úrrá népén. „És Mózes fölírta ezt a tant és átadta a kohénoknak, Lévi fiainak, akik viszik az Örökkévaló szövetségének ládáját, meg Izrael minden véneinek”(31:9).
Rabbi Simson Rafael Hirsch mondta: „általában a lévik, Kehát fiai vitték a Frigyládát, miként ezt a Tóra részletesen leírja (4Mózes 3:29-31), csak különleges esetekben hárult e kötelesség a kohénokra. Igy volt a Jordánon való átkelés (Józsua 3.) esetében, illetve Jerikó elfoglalása előtt, a város megkerülésekor, valamint Salamon Szentélyébe is a kohénok vitték (1Királyok 8:1-6) be azt. „És gyermekeik, akik nem tudják, hallják és tanulják meg, félni az Örökkévalót, a ti Isteneteket minden időben, amíg éltek a földön, ahova átvonultok a Jordánon, hogy azt elfoglaljátok”(31:13).
Rabbi Szimcha Ziszel szerint a halálára készülő Mózes fontosnak érezte összehívni Izrael fiait, hogy felhívja figyelmüket az istenfélelem „minden időben” aktuális előírására. Azonban az előírás nem egyszerűen az istenfélelem micvájára vonatkozik, hanem annak tanulására, vagyis az ún. muszár (erkölcsi tanításokat tartalmazó) könyvek rendszeres tanulmányozására.
Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE